MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. január 20. Együttes ülés a S. M. Tanáccsal (2-117. o.) - 1. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1981. október 22-i együttes állásfoglalása a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. KB-MT állásfoglalás: 5-27 - Szóbeli kiegészítés: 28-42

Dr, K o v á c s Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb tagja, a Kaposvár városi tanács tanácselnöke: A Központi Bizottság és a Minisztertanács irányelveiben foglaltak hatása szociális és gazdasági vonatkozásban egyaránt jelentősen érinti az érdekeltek körét. Ezért hasznosnak tartja, hogy mielőtt az illetékes állami szervek meghozzák a döntéseiket, a főbb változásokat tartalmazó irányelveket indokolással ellátva megismerhettük és ez társadalmi vitára került. Az irányelvek tanulmányozására elegendő idő állt rendelkezésre. Az abban foglaltakat a saját helyzetünk ismerete és a lakáskérdés társadalmi vitájában eddig elhangzott vélemények alapján ugy Ítélhet jük meg, hogy meggyőznek bennünket a változtatás szükségességéről. Egyetért azzal, hogy a minőségi követelmények jobban kerüljenek előtérbe, és az anyagi részvétel arányai a lakásépítésben, fenntartásban, felújításban az eddigiektől eltérően megváltozzanak, és a különböző egyenlőtlenségek mértéke is csökkenjen. A megye helyzetére vonatkozó ismertetés a lakásépítést illetően elhangzott. A kaposvári lakásviszonyokat tekintve örömmel tölt el mindenkit, hogy az V. ötéves terv időszakában közel 4 ezer lakás épült a városban, s egy kisvárosi népességnek megfelelő számban költöztek az emberek uj, korszerű lakásokba. A lakásépítés jelentős városszerkezet és városképi változást eredményezett. Oelentős a változás a komfort fokozatban, felszereltségben stb. Igen fontosnak tartja, hogy ennek hatására tovább növekedett a város lakosságának a bizalma a párt- és a kormány általános politikája, a gazdaságpolitika iránt. Tehát erről az oldalról megvan a bizalom és a befogadás feltétele arra, hogy ilyen változtatásról is szót váltsunk a város lakosságával, az érdekeltekkel. Ugyanakkor meg kell mondani azt is, hogy ezzel egyidőben élénkült a kritikai észrevételezés, a lakásépítés, a fenntartás és gazdálkodás, valamint az elosztásra vonatkozóan. Ez is két részből tevődött össze. Az egyik a munkánk kritikája volt, a másik pedig a változtatások szükségességét hozta felszínre. Tehát tulajdonképpen egy párbeszéd folytatásáról van szó ebben az esetben. A város lakossága ismeri azt az arányt a lakásépítésben, amit az V. ötéves terv során kialakítottunk. Az összes lakásépítésből a bérlakás és a szövetkezeti lakás aránya az 35 %-os volt, és a VI. ötéves tervünkben már a szóbeli kiegészítőben említett 2o %-ra csökkent. Növekedett a családiházak aránya, és ennek az építésére az igények sokkal nagyobbak, mint amihez a feltételeket meg tudtuk teremteni. Annak ellenére, hogy az irányelvek uj, nagyobb követelményt támasztanak e tekintetben és megyei és országos szervektől is támogatást kaptunk a pályázat utján arra, hogy ujabb házhelyeket alakítsunk ki. Meg kell mondani, hogy az előző ötéves terv időszakában 7oo lakás építésére volt családiházas telek, a VI. ötéves terv időszakában sem áll több rendelkezésre az eddigi számításaink szerint. Ami plusszal rendelkezünk, az a városkörnyék és ezzel ma már számolni kell azért is, mert tulajdonképpen ez jelentős könnyebbséget jelent a városi feszültségek levezetése szempontjából is. Ma már ebben együttes tevékenység alakult ki. Az is nyilvánvaló, hogy számolni kell azokkal a korábbi hatásokkal, amelyek kialakították e tekintetben is egy kényszerpályát. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magán épitkezések számára a jelenlegiektől eltérően, de a felszólalásokban elhangzott módon a telekellátásnál, -nagyságnál is bizonyos mértékű könnyítést és változtatást szükséges eszközölni. Ezen kívül utal még a hitelfeltételek