MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

53. ő. e. 1982. december 15. (106-222. o.) - 1. A megye 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 108-116 - Szóbeli előterjesztés: 130-158

Néhány szót a gépesítésről, egyszóval a műszaki-technikai bázisról, annak a biztosításáról. Többen is fölvetették, hogy nagyon elöregedett a gépipar a megye mezőgazdasági üzemeiben, Így náluk is, A nagy gépek életkora 10-15 év között van, tehát nullás értékűek. Hogy ezeket a gépeket lecseréljék, egyrészt meglehetősen jó technikára lenne szükség, olcsó áron, hisz erre a mezőgazdasági üzemeknek nagyon kevés az erőforrása. Tudvalevő, hogy a betakarítás meghatározza a termelést, a zabot, az árpát és a repcét 4-6 nap alatt kellene betakarítani, a búzát két hét alatt, a napraforgót egy hét alatt, a teljesség igénye nélkül a kukoricát egy hónap alatt. Amennyiben nem sikerül, minden elvesztett nap egy, esetleg két százalékos termósvesztesóggel is jelentkezhet. Megítélésük szerint a gépek biztosítása lenne az olcsóbb, de ettől még messze vagyunk. Több, hosszabb távra szóló góphitelre lenne szüksége a mezőgazdaságnak, ebben nagyon megértő és rugalmas a megyei bank, de lehetőségei korlátozottak, a mezőgazdasági üzemek szinte kivétel nélkül ostromolják. Oobb hitelfelvételi lehetőségre lenne szükség hosszabb távra, mellyel nagyobb eredményeket tudnának elérni, s ezzel lehetne stabilizálni a mezőgazdaságot. B i c z ó Péter elvtárs

, a megyei pártbizottság tagja, a KISZÖV elnöke: Megvan minden szektornak, minden ágazatnak a maga helye, szerepe országunkban, gazdasági életünkben és helyes, hogyha ebből kiindulva próbáljuk megfogalmazni tennivalóinkat és számot adni, hogyan tud megfelelni a követelményeknek. A KISZÖV értékelése is egybeesik a beszámolóban elhangzott megyei értékeléssel, néhány területen attól eltérő, kedvezőbb és helyenként annál rosszabb eredményeket tudtak produkálni. Az eltérés összefügg a mozgalom sajátos helyzetével, az ipari ágazat helyzetével. E téren 48 egység alakult ebben az évben 409 fővel. /3 kisszövetkezet, 7 ipari szakcsoport, 37 új átalányelszámolésos egység és egy vállalati munkaközösség./ Abból indultak ki, hogy a szervezeti forma csak kerete lehet az eredményes működésnek, döntőbb ennél a tartalom, az eredmény. Csak azért létrehozni, hogy a statisztikát javitsuk, nem érdemes. Ebben az évben mintegy 1,8 milliárd Ft. a termelési értékük, mely elsősorban az ipari termelés dinamikus növekedésének köszönhető, annak ellenére, hogy az épitőipari termelésük a tervtől elmaradt. A vasipari és a gépipar növekedése meghaladja a megyei átlagot. Oól alkalmazkodtak az energiatakarékossághoz: faaprólék feltüzelése, vegyestüzelésü kazánok, kályhák, mechanikai hőmérők gyártása - ez utóbbi importpótlást is jelent. Ide sorolható a kontónergyártás, műanyag nyílászárók készitése, háziipari tevékenység. Szövetkezeteiknél a termelés üteme jelentősen meghaladja a megyei növekedési ütemet, jó a termékváltásuk, jó a piaci igényhez való alkalmazkodóképesség, és első helyre kivánkozik a nyereséges működés. Ugyanakkor el kell mondani, hogy lemaradtak az exportértékesítés területén, mérsékeltebb a dolgozók bérének alakulása, a megyei átlaghoz viszonyítva; még mindig lemaradásuk van a lakásépítés területén. Ennek okait sok helyen keresték, értékelték, és nem esik egészen egybe Kovács elvtárs által elmondottakkal, hogy az olcsó technológiák alkalmazásának lehetőségét keresni kell. Ugyanis ők éppen ez miatt maradtak le, mivel nem tudták ezt az olcsóbb technológiát kellőképpen foglalkoztatni. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy elzárkóznak az ésszerű szervezeti változtatások elől. Ott ahol kell és szükséges, ott kezdeményezőleg