MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

52. ő. e. 1982. július 7. (2-97. o.) - 2. A városi és községi tanácsok gazdasági szervező, koordináló tevékenysége, kiemelten a lakosság ellátásában, és ennek hatása az életkörülmények javításában. Jelentés: 44-57 - Szóbeli kiegészítés: 65-70

Nagyon sok helyen gond az építőipar, itt is érintették. Vannak megyék, ahol ilyen társulásos megoldással, szövetkezet, tanács, vállalat, olyan gazdálkodási, építőipari gazdálkodási üzemeké: hoztak létre, amelyek kel beterítették a megyét. Ezzel elősegítették azt, hogy minden községben, városban legyen meg az a kapacitás, amit a nagy építőipari vállalatok egyébként sem tudnak elvégezni. De ezt számos területen az ellátás különböző szféráiban ugyanigy lehet megoldani. Ezért állapította meg örömmel, látva a megyében az utóbbi évek fejlődósét és egyben biztatva is, meg feladatként is kérve és megjelölve az ebben való, ilyen értelmű tanácsi további munkát és segítséget. Végezetül szeretne arról szólni, hogy mindezt és mindezért az emberi tényezőkben látja a legfontosabb szerepet. Az államigazgatás maga egy bizonyos mértékű bemerevedettséget hordoz magában. Ezt oldani kell még jobban a tanácsi vezetőknek. A vezetők kezdeményezőkészsége, a helyzet megértése, a koordináció iránti érzékenysége, a mozgósitókészsége, a beosztottaknak a kapcsolattartása különböző szervekkel mind-mind olyan emberi, vezetői tényező, amely alapja lényegében annak, hogy ez a téma, amiről itt szóltunk, még gyümölcsözőbben bontakozzék ki a megyében és hozzon még több eredményt. Éppen ezért fontosnak itéli meg, hogy ezt folyamatosan, mint vezetői tulajdonságot, magatartást állandóan erősíteni kell, különösen a helyi tanácsoknál, mert ez nem megyei szinten dől el. Ott ahol a munka jelentkezik, ott kell ebben rugalmasan, flexibilisen, a helyzetet felismerve bátran cselekedni. Ebben nagyon sok lehetőség van és a párt, a kormány törekvése az, hogy a helyi tanácsoknál az önállóság még nagyobb lehetőséget biztosítson,éppen azért, hogy ezeket a tulajdonságokat a vezetők is még jobban ki tudják bontakoztatni és ilyen értelemben a község, várospolitika és a lakosság érdekében megszervezni. Itt említi meg azt is, hogy a vezetőknek nem szabad mereveknek lenni a közigazgatási határokat illetően. Közigazgatási határ nem lehet gátja a gazdaságfejlődésnek és a lakosság ellátó tevékenységnek. És ez nagyon fontos, sőt a közigazgatás önmagában és néhány feladatában kell, hogy a közigazgatási határokat átlépve az adott településhez, gazdasági körzethez igazodva tervezze úgy a munkát, hogy az akár a termelő szférában, akár a hatósági munkában, a lakosság ellátásában ilyen bemerevedett határok nélkül történjék. Ezek mind olyan gondolatok, amelyek korábbi szemléletünkben, gyakorlatunkban is merevebbek voltak, de ebben oldani kell és ebben kell megértenünk a koordinációnak a hatékonyságát, szerepét, akkor bontakozhat ki mindez. Ezekkel a gondolatokkal kívánt társulni a napirendhez, köszöni a figyelmet. Sugár Imre elvtárs összefoglalója: Mivel Papp elvtárs egy jó néhány kérdésre utalt, kéri a pártbizottság egyetértését, hogy azokra ismételten ne térjen ki, megköszöni Papp elvtárs reagálását a fölvetésekre. A vitában több féle módon felvetődött, hogy a tevékenységet hogyan lehet mérni. Az volt a kiindulási alapállás, hogy mindenkinek önmagához kell mérni a fejlődését; a megye és az egyes települések a korábbi önmagukhoz elért akár pozitív, akár negatív változásokat mutatták be. Utalni kivan Tihanyi elvtárs azon kritikai megjegyzésére, hogy ez általában egy dilema. Ezzel az anyag kapcsán is foglalkoztak, hogy tegyenek-e közzé országos összehasonlító adatot. Amennyire esetenként ez segítene, legalább annyira visszaütne néhány dologban. Pl. a kereskedelmi ellátásban országos elsők vagyunk, pont a Balaton miatt, de ha azt már kiszűrjük, akkor jönnek a viták, akkor nem a megyét hasonlítjuk össze, hanem a megyének egy bizonyos részét.