MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

52. ő. e. 1982. július 7. (2-97. o.) - 2. A városi és községi tanácsok gazdasági szervező, koordináló tevékenysége, kiemelten a lakosság ellátásában, és ennek hatása az életkörülmények javításában. Jelentés: 44-57 - Szóbeli kiegészítés: 65-70

16 fokozza az önállóságot, fokozza a felelősséget, hogyan használják fel a tanácsok éppen a koordinációs lehetőségeket figyelembe véve a leghatékonyabban és legjobban a pénzeszközöket. Ez a lehetőség - ezeket a kötöttségeket a gazdálkodásban a központi tervek oldják - a tanácsoknál biztosítja azt, hogy a meglévő lehetőségek rugalmasabb felhasználásával tudjunk előre menni. Szólni kivan arról, mik azok a területek, amelyek koordinatív módon a jövőben, különösen a tanácsoknál feladatként jelentkezik. Az egyik, amit országosan is tapasztalatként elmondhatunk az, hogy a helyi lehetőségek feltárásában, összefogásban nem vagyunk még mindenhol és mindenben a legoptimálisabb szinten. A meglévő eszközök takarékosabb, célra orientáltabb felhasználásában igen nagy lehetőségeink vannak. Sokszor döntünk anélkül, hogy szortíroznánk a feladatokat. Döntünk, hogy a lakosság véleményét kikérnénk és utána a visszhang nem a legkedvezőbbé válik. Döntünk akkor és úgy, hogy teljesen kimeritjük a lehetőségeket és nem tartalékolunk. Ugy gondolja - Kovács elvtársnak címezve, mert ő vetette fel - a tartalékolás éppen fordított a tanácsoknál, sok. Négyféle tartalékolási csatorna van, amit nem tart helyesnek, fel is vetette. Tehát itt nem arról van szó, hogy a központ nem ad tartalékot, hanem arról van szó, hogy sok tartalékot Írnak elő, amelyek ki kell, hogy várják a meglévő folyamatban lévő beruházások megvalósulását és csak az után szabadulnak fel a pénzek. Ez egy lemaradást fog eredményezni, néha áthúzódik a kővetkező ötéves tervre; ötéves terv végén esetleg elvonják, elmarad az egész fejlesztés. Tehát ő fordítva itéli meg a helyzetet, hogy ebben is az önállóságot segítendő más megoldást kellene keresni, amely tartalékolásban is rugalmasabb. Tartalékolni kell, mert a helyzetünk olyan pártpolitikai és egyéb szempontokból, de mindenképpen afelé kell vinni, hogy kevesebb csatornán.és ezzel egy rugalmasabb gazdálkodást biztositva adjuk ezt meg. Külön szeretne szólni a megye társadalmi munkájáról. A társadalmi munka Somogy megyében néhány évvel ezelőtt viszonylag lemaradótt volt, most országosan az ötödik helyen van. Ez azt jelenti, hogy abban a gondolatban, hogy a lakosság összefogását a lakóhelyért, a jobb környezetért, a jobb életkörülményekért igenis, ha jó szóval és jó céllal tesszük, akkor meg lehet nyerni. Milyen feltótelei vannak ennek: először is az, hogy jó cél legyen, mégpedig olyan, ami közérdekű, amely meggyőzi az embereket, hogy az nekik hasznos. A másik, biztosítani kell a munkának a feltóteleit, amire Tihanyi elvtárs is utalt. A harmadik: meg kell szervezni a munkát. A negyedik, ki kell értékelni, nem adminfeztrativ értelemben, hanem olyan értelemben, hogy az emberi megköszönés, az elismerés, az összefogást értékelve és méltatva, akkor igy mindenki hasznát látva, szivesen végzi a társadalmi munkát. Teljesen osztja az anyag?al a véleményét, országosan is ez a tapasztalat, hogy van nagy tartaék a helyi lakossági összefogásban, mert nagyon differenciált a helyzet. Országosan van egy lakosra esőén ezer forint feletti, és van háromszáz forintos megye is. Tehát itt igen nagyok a lehetőségek, márpedig ez mindenhol adott. Szeretne itt szólni ennek a társadalmi munkának - mert itt csak a forint megközelítéséből szóltunk róla -, a politikai jelentőségéről. Nagyon sok olyan társadalmi, emberi tevékenység van,és ez hozzátartozik a koordinációhoz, amit nem lehet forintban kifejezni. Van aki öreget gondoz, fiatalokat segit, szociálpolitikai téren tevékenykedik, másrészt arról az oldalról is, hogy aki tesz a városéért, az jobban magáénak érzi, telán jobban vigyáz a tisztaságra. Tehát egy nevelő hatása is van a társadalmi munkának. Ezt nagyon sok helyen, nagyon szépen