MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982
52. ő. e. 1982. július 7. (2-97. o.) - 2. A városi és községi tanácsok gazdasági szervező, koordináló tevékenysége, kiemelten a lakosság ellátásában, és ennek hatása az életkörülmények javításában. Jelentés: 44-57 - Szóbeli kiegészítés: 65-70
komoly gondokat sikerült megoldani az V. ötéves tervben. /Pl. Mezőgép, Sáév/. Nagymértékben elősegítette a lakosság életszínvonalának emelését, ós mindaz, ami a gazdaságszervező munkában, a koordinációs tevékenységben a tanácsok részéről a párthatározatoknak és állami rendelkezéseknek megfelelően valóra váltottak. Közel 350 millió Ft-ot vettek át, a fejlesztési alap 17 %-át koordinációs pénzeszközből. Valójában nem enynyi a tanácsok által koordinált pénz, és gazdasági munkát segitő tevékenység, mert a fejlesztési alap behatárolása miatt nem a tanácsi fejlesztési alapra irányították az összeget, hanem olyan területre, ahol a fejlesztési alapnál nem volt korlátozás /pl. vállalati szférába/. A jövőben is keresni, vizsgálni kell azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyek e rendkivül merev kötöttség alól feloldanak /pl. óvoda ópitós/. A vállalatokat most már jogszabály köt meg a keretátadásoknál, mely sokszor gondot okoz a tanácsoknak is ós a vállalatoknak is. Ilyen vonatkozásban túl szűk határok között mozgónak, merevnek tartja a szabályozást a tanácsok és vállalatok számára, arai rendkivül nagy nehézséget okoz az alapvető ellátást biztositó célok megvalósításában. Az más dolog, hogy nem nekik kell megitelni ennek helyes, vagy nem helyes voltát, nyilvánvaló, az általános gazdasági helyzet és minden egyéb szükségessé tesz ilyen szabályozást. A gazdasági kihatásokon túl neheziti a munkát, néhány területen lehetővé teszi a tanácsi gazdálkodás, hogy koordinációra vegyenek át, tehát feladatot valósítsanak meg. Mivel nem lezárt az ötéves terv, igy az éves tervek kaptak nagy jelentőséget, menet közben van szükség az egyeztetésekre, nem tudnak minden esetben partnere lenni a vállalatnak. Pl. a Centrum Vállalattal megállapodás született, hogy 60 millió Ft-ból Kaposváron áruházat létesítenek. De a tanácsnak nincs annyi pénze, hogy garanciát vállaljon arra az esetre, ha többe kerül az áruház, a fedezetet biztosítani tudnák. Itt nem a személyi következményektől való feles, hanem a jelenlegi gazdasági pénzügyi helyzet óvatosságra, körültekintésre késztet. Egyre inkább nem egy emberen, hanem a kollektivek, a vezetők egészén múlik, hogy milyen döntés születik, meddig lehet elmenni a pénzügyi kihatások, következmények vállalásában. Hallatlanul neheziti a gazdaságszervező munkát, hogy a vállalati tervek időbenileg a tanácsitól elválnak. Mennél többet hangsúlyozzák ezt, annál nagyobb lett a távolság. Ez késlelteti a feladatok megszervezését, megvalósítását, a péneszközök átvételét. A fenti okok a társadalmi munka koordinációs szervezését is nehezitik. Itt azonban még nagyon sok a tartalék, - bár az egy főre jutó társadalmi munka értéke a városban 126-ról 500-ra emelkedett, - messze vannak, hogy elérjék a legjobbat. Azok a szervezeti intézkedések, együttműködési megállapodások, amelyeket megkötöttek, hallatlanul nagy segítséget jelentettek, és e tekintetben amilyen mértékben a szoritások bekövetkeztek, olyan mértékben élénkült a különböző szervezetek /népfront, szakszervezet stb./ közreműködése abban, hogy ezt a tanácsi tevékenységet elősegitse. Ugyanakkor ösztönözte a tanácsot arra, hogy a konkrét célokat jobban szervezett munkával, - nagyobb mértékű mozgósítással a társadalmi munkára - oldjuk meg. Az V. ötéves tervi koordinációs munka a VI. ötéves tervre is nagy kihatással van. Pl. Húskombinát. Az újabb szabályozások és a tanácsi pénzeszközök zárolása nagymórtékben érintette Kaposvár várost is.