MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. április 20. (118-225. o.) - 2. Az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztalatai és feladatai a megyében. Jelentés: 170-180 - Szóbeli kiegészítés: 187-196

• <i 8 - Vc 00 h tudja végrehajtani, hanem mert nincs megfelelő felkészültségű szakember, nem szivesén vállalják ezt a népszerűtlen feladatot, és anyagi elismerésük sem a legjobb. A vállalati, üzemi, társadalmi szervek /párt, szakszervezet, KISZ/ sem foglalkoznak elég hatékonyan és elemzőén a belső hiányosságok feltárásával. Ezért van az, hogy a külső ellenőrzés tárja fel a hiányosságokat, azt arait a fizetett belső ellenőrnek lenne kötelessége elvégezni. Az ellenőrzésről szóló megállapítást, igazoló jelentést, vagy intézkedési tervet kell kósziteni, de ezeket csak a vezető, vagy vezetők készítik el, holott szélesebb körben kellene alkalmazni az üzemi demokráciát, hiszen a végrehajtás a dolgozók feladata. Tehát a tett megállapításoknak nincs bázisa, nem ismerik, vagy későn ismerik meg a dolgozók a tulajdonképpeni hiányosságokat. Nemigen népszerű a belső ellenőrzés, ezért van az, hogy papiron vannak belső ellenőrök, de a gyakorlatban néha előfordulnak igen súlyos hiányosságok. Nagyon fontos az oktatás- továbbképzés. Ez nemcsak az ellenőrző szervek munkatársaira, hanem általában mindenkire vonatkozik. A sok új jogszabály, szabályozó változás naprakész ismereteket igényel. Hiába fejezte be valaki akármilyen szinten az egyetemet, főiskolát, okleveles, mérlegképes könyvelői tanulmányait, ha ismereteit nem tartja naprakészen, amit tanult, annak értéke devalválódik. Tehát a továbbképzésre nagy súlyt kell helyezni, szervezettebbé, élővé, elevenebbé kell tenni. Az állami ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények mind nagyobbak. Ennek ellátására igen komoly felkészültségű, ugy politikailag, mint gazdaságilag jól képzett munkatársakra van szükség. Itt is problémát lát, ugyanis az, hogy egy komplex vizsgálat során feltárják egy-egy gazdálkodó szervnél milyen lehetőségeket nem használtak ki, a belső tartalékokat hogyan tárják fel, hogyan hajtották végre a termelés szerkezetének átalakitását, ösztönző-e a bérkérdés, az árképzés, a kompetiv átképzés, mint igény jelentkezik, de nagyon nehéz felelősségteljesen javaslatot tenni, állástfoglalni, nemkülönben a vezetők személyét megitélni. Előbb-utóbb erre kellene, hogy irányuljon a komplex vizsgálat, de az anyagból is, és az elmondottakból is érződik, hogy igen-igen komoly felkészültséget igényel, mert különben csak ilyen félig utalások lesznek egyes jelenségekre, amely nem viszi előre az ügyet. Az anyag szól a NEB munkájáról is. E tekintetben Ő is 25 éves tapasztalattal rendelkezik. Van fejlődés, de a központnak tervszerűbbé kell tenni a megyéktől igényelt vizsgálatok közlését, mert néha-néha nálunk azért van kapkodás, mert vagy terven felüli vizsgálatot kérnek, vagy későn közlik a vizsgálati szempontokat, illetve a vizsgálati egységeket, ugyanakkor van egy szabály, hogy egy gazdálkodó szervhez egy évben csak egyszer menjünk valamilyen témavizsgálattal. A NEB munkája nagyon aktiv volt, közel állt a társadalomhoz. Az első időben még szimpatikus is volt, kicsit "féltek" is tőle, mert úgy éreztók, hogy valóban feltárják a problémákat a társadalom érdekében. Ma hivatali szervvé vált, és sokszor a központi utasitások alapján nem azokra a területekre irányul az ellenőrzés, amely a megye szempontjából elsődleges lenne, pl. élelmiszergazdaság, idegenforgalom, kereskedelem. Szól az anyag az Ellenőrző- és Felügyeleti Bizottság munkájáról, melyek a tulajdonosi elvből kiidnulva igyekeznek vizsgálatokat végezni. Meg kell mondani - egyéni tapasztalata is -, hogy e téren nagyon lassú a haladás, sok a formális elem és ha tényleg a szövetkezeti tagok, mint tulajdonosok súlyt helyeznek annak védelmére, a legképzettebb embereket kell odaküldeni, akik reálisan, őszintén feltárják a hiányosságokat.