MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. április 20. (118-225. o.) - 2. Az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztalatai és feladatai a megyében. Jelentés: 170-180 - Szóbeli kiegészítés: 187-196

gazdasági, vagy vállalati ellenőrzés tapasztalata is mutatta, amikor pl. panaszbejelentésre indult vizsgálat ós megállapítást nyert, hogy ott a vezetők becsületesen, tisztességesen dolgoznak, nem követtek el olyan hibákat, amivel egy névtelen levél őket vádolta, akkor bizony oda kellett nagyon keményen állni és megvédeni azoknak az embereknek a becsületét és az igazát, az erkölcsi és politikai támogatást megadni a további munkájukhoz. Kérni, hogy a jövőben is ilyen határozottan vezessék, irányitsák a vállalatukat ós járják ezt az utat, aminek lényege az, hogy "dolgozz többet, fegyelmezettebben, szervezettebben, és ha ezt megteszed, akkor a jövőben is annyit kereshetsz mint eddig." A jelenlegi körülmények között ez a munkamódszer feltétlenül támogatásra, erősitésre és segítésre szorul az állami ellenőrzés oldaláról is. A jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzés mélysége ma még nem kielégítő. A revizor nem megy bele az összefüggések elemzésébe, az adott feladat végrehajtása színvonalának minősítésébe. A jelentés azt állapitja meg, hogy kevés az erre alkalmas, jól képzett revizor. Azzal egyetért, hogy ez viszonylag kevés, de tapasztalt olyant is, hogy az arra alkalmas revizor sem tette meg mindenkor ezt a lépést. Tehát az ellenőrzésben dolgozók nevelése, a velük szemben támasztott politikai követelmény is fontos szerepet játszhat, elősegítheti azt, hogy minden esetben és minden erre alkalmas ember tegye azt, ami a jelentés indokai alapján is nagyon fontos dolog az ellenőrzés szempontjából. A pártbizottság elé került anyagban nem szerepel részletesen a táppénzes téma. Magyarországon ma az összes munkanapoknak kb. 6 %-át teszik ki a táppénzen töltött napok, nagyságrendileg lo milliárdokról van szó. Ebben biztosan van indokolatlan táppénz is, ugyanakkor égetően fontos szociálpolitikai kérdéseket nem lehet megoldani, mert az állami költségvetésben nincs rá fedezet. Ezt valahogy társadalmilag az eddiginél komolyabban kellene felfognunk. Csak egy példa: van olyan eset, amikor a művezető fordul az üzemorvoshoz, hogy irja ki a brigádot táppénzre, mert másnapra már nem tudnak munkát biztosítani. Bizonyos korlátok vannak a beteg gyermek szüleinek táppénzen tartásában, de az orvos mégis megoldja. Ezzel bizonyos szociális problémákat is megoldunk a táppénzes keret terhére. Itt - a jelentésben is birált vállalati magatartást nagyon komolyan kell vennünk, mert minden vállalati, intézményi vezetőnek kötelessége, hogy a táppénzes dolgokban rend legyen. A mi feladatunk is, hogy tovább javuljon az állami egészségügyi vonalnak e tevékenysége, a főorvosi felülvizsgálatokat még rendszeresebbé kellene tenni. Jelezni kellene fölfelé, hogy itt sok pénz elfolyik és átgondoltabb, tervszerűbb munkával politikailag is hasznos, szociális problémákat meg lehetne oldani ebből a fedezetből. A másik kérdés a munkavédelemmel kapcsolatos tevékenység. Erről a megyében nagyon különbözőek a vélemények. Egy biztos, hogy az elmúlt évben sajnos nagymértékben romlott a munkavédelmi helyzet, ez egyébként országos jelenség. Oelentős mértékben emelkedett a balesetes táppénz miatt kiesett munkanapok száma. A szakszervezetnek az a tapasztalata, hogy a munkavédelemben következett romlás a vezetői fegyelem lazulásával van összefüggésben. A szakszervezet, a maga részéről esetenként elkövetett hibát, helytelen felfogást igyekszik kiküszöbölni, de ahhoz, hogy a baleseti helyzet pozitív irányba változzon, egy nagyon határozott, kemény, következetes ellenőrzésre van szükség, a vállalati vezetők részéről pedig egy szemléletváltozásra e vonatkozásban.