MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982
51. ő. e. 1982. április 20. (118-225. o.) - 2. Az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztalatai és feladatai a megyében. Jelentés: 170-180
•KI 2 I. Az állami ellenőrzés tapasztalatai A megyében lévő állami ellenőrző szervek munkájukat összességében javuló hatásfokkal végzik, tevékenységük helyes irányban fejlődik. Az ellenőrzési tevékenység azonban több területen elmarad a vele szemben támasztott követelményektől. Az állami ellenőrzés a megyei tanács koordinációja alapján tervszerűbbé vált. Javult az ellenőrzési tervek egyeztetése. Az ellenőrzési naptár keretében a koordinálás kiterjed a megyei tanács által tervezett ágazati, felügyeleti, törvényességi, a népi ellenőrzési bizottság, a gazdasági és pénzügyi, valamint a TESZÖV, MÉSZÖV és KISZOV revizori irodáinak általános ellenőrzéseire, témavizsgálataira. Ennek eredményeként a párhuzamosságokat érzékelhetően sikerült csökkenteni és javult a vizsgálatok előkészitése, megszervezése. A különböző ellenőrzések összekapcsolása elősegiti a gazdálkodó szervek egységesebb megitélését és mérsékli a vizsgálatok számát. A kedvező tapasztalatok mellett az együttműködésben, koordinációban vannak még hiányosságok. A központi ágazati információkat a megyei ellenőrző szervek későn kapják meg. Az is előfordul, hogy egyes területek kimaradnak az ellenőrzésből. Az ellenőrzés - bár a szükségesnél lassabban - de kezd az irányitás, a vezetés szerves részévé válni. Az irányitó testületek és vezetők nagyobb hatásfokkal hasznositják az ellenőrzések tapasztalatait. Az ellenőrzések több jelzéssel - értékeléssel, javaslatokkal - segitenek abban, hogy a párt- és állami szervek döntései megalapozóttabbak legyenek, és a végrehajtás hatékonyabbá váljon. Gyakori még azonban, hogy az ellenőrzések nem mindenkor és nem egységes megitélésben dolgoznak ki konkrét javaslatokat a vezetés számára. Gondot jelent az is, hogy a vezetők egy része még nem ismerte fel az ellenőrzési munka jelentőségét, vagy ha felismerte, döntéseik során nem támaszkodik kellően az ellenőrzés megállapításaira, következtetéseire. Az ellenőrzésben szélesedett - bár nem mindenhol a kivánt mértékben - az átfogó, komplex vizsgálatok gyakorlata. A vizsgálatok során nagyobb hangsúlyt kap a működési, a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli területek ellenőrzése. A komplex vizsgálatok arányának növelésétől az ellenőrző szervezetek is idegenkednek, mert ezek megszervezése és lefolytatása időigényes. Az ellenőrzés a szükségesnél kisebb mértékben kapcsolódik a legfontosabb feladatok teljesítéséhez.