MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. április 20. (118-225. o.) - 2. Az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztalatai és feladatai a megyében. Jelentés: 170-180

•KI 2 I. Az állami ellenőrzés tapasztalatai A megyében lévő állami ellenőrző szervek munkájukat összességé­ben javuló hatásfokkal végzik, tevékenységük helyes irányban fejlődik. Az ellenőrzési tevékenység azonban több területen elmarad a vele szemben támasztott követelményektől. Az állami ellenőrzés a megyei tanács koordinációja alapján tervszerűbbé vált. Javult az ellenőrzési tervek egyeztetése. Az ellenőrzési naptár keretében a koordinálás kiterjed a me­gyei tanács által tervezett ágazati, felügyeleti, törvényes­ségi, a népi ellenőrzési bizottság, a gazdasági és pénzügyi, valamint a TESZÖV, MÉSZÖV és KISZOV revizori irodáinak általá­nos ellenőrzéseire, témavizsgálataira. Ennek eredményeként a párhuzamosságokat érzékelhetően sikerült csökkenteni és javult a vizsgálatok előkészitése, megszervezése. A különböző ellenőr­zések összekapcsolása elősegiti a gazdálkodó szervek egysége­sebb megitélését és mérsékli a vizsgálatok számát. A kedvező tapasztalatok mellett az együttműködésben, koordiná­cióban vannak még hiányosságok. A központi ágazati információ­kat a megyei ellenőrző szervek későn kapják meg. Az is előfor­dul, hogy egyes területek kimaradnak az ellenőrzésből. Az ellenőrzés - bár a szükségesnél lassabban - de kezd az irá­nyitás, a vezetés szerves részévé válni. Az irányitó testületek és vezetők nagyobb hatásfokkal hasznositják az ellenőrzések ta­pasztalatait. Az ellenőrzések több jelzéssel - értékeléssel, ja­vaslatokkal - segitenek abban, hogy a párt- és állami szervek döntései megalapozóttabbak legyenek, és a végrehajtás hatéko­nyabbá váljon. Gyakori még azonban, hogy az ellenőrzések nem mindenkor és nem egységes megitélésben dolgoznak ki konkrét javaslatokat a vezetés számára. Gondot jelent az is, hogy a vezetők egy része még nem ismerte fel az ellenőrzési munka je­lentőségét, vagy ha felismerte, döntéseik során nem támaszkodik kellően az ellenőrzés megállapításaira, következtetéseire. Az ellenőrzésben szélesedett - bár nem mindenhol a kivánt mér­tékben - az átfogó, komplex vizsgálatok gyakorlata. A vizsgá­latok során nagyobb hangsúlyt kap a működési, a gazdálkodási, pénzügyi, számviteli területek ellenőrzése. A komplex vizsgá­latok arányának növelésétől az ellenőrző szervezetek is idegen­kednek, mert ezek megszervezése és lefolytatása időigényes. Az ellenőrzés a szükségesnél kisebb mértékben kapcsolódik a leg­fontosabb feladatok teljesítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom