MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1980
48. ő. e. 1980. december 10. (145-265. o.) - 2. Somogy megye 1981. évi gazdasági terv- és költségvetési irányelvei. Javaslat: 180-191 - Szóbeli kiegészítés: 192-200
Hozzászólások Szigeti István elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, nyugdijas. Kovács elvtárs a jövő évi terv- és költségvetés irányelveire vonatkozó szóbeli kiegészitőjében. Varga elvtárs a központi bizottsági ülésről adott tájékoztatójában elég hangsúlyozottan szólt a mezőgazdaságról, annak egyre növekvő jelentőségéről és szerepéről a népgazdasági egyensúly helyreállításában, az életszinvonal megőrzésében és a kedvező belpolitikai állapotaink megtartásában. Ezért számára nem egészen érthető, hogy miért csökken folyamatosan a mezőgazdasági beruházások volumene. Ugy érzi, hogy ha ez közvetlenül nem is, de hosszabb távon kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági termelést. Köztudott, hogy a mezőgazdaságba befektetett összegek lassabban térülnek vissza, mint az iparban, de az is köztudott, hogy ezek az összegek hosszabb ideig hatnak. Tehát ha pillanatnyilag nem is, de hosszabb távon mindenképpen érezni fogjuk a hátrányát, ha a mezőgazdaság nem jut nagyobb fejlesztési összegekhez. Persze a beruházás önmagában még nem old meg mindent. Hisz lehet jól, ésszerűen, korszerűen, célszerűen és lehet pazarló módon beruházni, tehát ő nem minden beruházást tart jónak. Ismer olyan beruházást, amit jobb lett volna nem megvalósítani. Ezért minden egyes esetben meg kell nézni, hogy hova forditják a rendelkezésre álló szűkös összeget. Javasolja, hogy legyene<kész tervek arra az esetre, ha a megye vezetésének a főhatóságokkal való tárgyalásai alkalmával sikerül több pénzt szerezni a mezőgazdaság számára, hogy azt a legésszerűbben, a legcélszerűbben használhassák fel. Ezután a vezetés problémáiról szólva elmondotta, hogy a vezetői munka megítélése nagyon nehéz. Rendkivül sok szubjektív tényező játszik közre, amikor Ítéletet mondunk egy vezetésről, vagy egy vezetőnek a munkájáról. Még bonyolultabb a helyzet, még nehezebb megitélni egy vezetőnek vagy egy vezetésnek a munkáját, mint eddig. Viszont soha talán ilyen szükség nem volt konkrét, tárgyilagos, reális Ítéletre, mint éppen napjainkban. Hosszú ideig eltűrni egy hozzá nem értő, felelőtlenül gazdálkodó vezetést senkinek sincs joga. Kovács Béla elvtárs emiitette, hogy 24 %-át takarította be egy termelőszövetkezet a kukoricának, 50 %-át vetette el a másik szövetkezet a kenyérgabonának. Hát mennyit beszól ez önmagáért? Milyen vezetés az, amelyik igy dolgozik? Az ilyen esetekben a késedelmet nem lehet a rossz időjárásra, az objektiv körülmények rovására irni, itt súlyos mulasztásról van szó. Ezt tudomására kell hozni annak a vezetőnek, aki a mulasztást elkövette, és éreztetni kell vele ennek súlyát. N Q m fenyegetőzésre, még csak nem is leváltásra gondol, de szó nélkül emellett elmenni nincs jogunk, A következő években rendkivül fontos lesz, hogy az un. objektiv okokat és a szubjektív tényezőket különválasszák, elhatárolják egymástól a vezetés megítélésekor. Mert vannak objektiv okok is. Tud olyan ipari üzemekről, amelyeknek hirtelen bedugultak a piacai. Nem tehettek róla, uj piacokat kellett keresniük ós igy tovább. Tehát
