MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1980

48. ő. e. 1980. december 10. (145-265. o.) - 1. A központi bizottság 1980. december 2-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 146-178

és fizetési mérlege is, a tőkés adósságállomány elérte a 25 milliárd dollárt. Hozzávetőleges adatok szerint 1980-ban mintegy 7 milliárd, a következő évben pedig 6-7 milliárd dollár összegű adósság-törlesztési kötelezettség terheli a népgazdaságot. Ezért a kormányzat kénytelen újabb kölcsönöket, illetve az esedékes törlesztések egy részének halasztását kérni. A politikai harc fő területét a munkások megnyerése, szervezeti oldalról pedig a szakszervezeti mozgalom jelenti. A Szolidaritás nevű szakszervezeti tömörülés jelentős tömegekre támaszkodik, taglétszáma már eléri a szervezett dolgozók kétharmadát. A Szolidaritás vezetésében mindinkább azoknak a szocialistaellenes erőknek a befolyása érvényesül, akik a szervezetet a kormányzatra gyakorolt nyomás eszközeként igyekeznek felhasználni. A kibontakozás feltételeinek megteremtésében nem vállalnak részt, sőt: az ország válságos helyzetét, teherbiró képességét figyelmen kivül hagyva újabb és újabb követeléseket fogalmaznak meg, és olyan lépéseket erőszakolnak ki, amelyek tovább súlyosbítják a gazdasági gondokat, növelik a társadalmi feszültséget. A napokban Budapesten járt Tadeusz Grabski elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára elmondotta, hogy a Szolidaritás mellett jelentős tömegbázissal, mintegy 5-6 milliós tagsággal rendelkezik a 23 ágazati szakszervezet, amelyek létrehozták koordinációs szervüket is. Ezek a szakszervezetek szintén felvették a független, önigazgató jelzőket, de elismerik a párt vezető szerepét és osztályalapokon állnak. Az értelmiség ós az egyetemi ifjúság körében növekszik a pártellenes hangulat, fokozódik az ellenséges irányzatok befolyása. Nagy gondokat okoz, hogy a tömegtájékoztatás - különösen a rádió és a televizió - irányitása kicsúszott a párt kezéből, az újságírók ós a nyomdák jelentős része kiszolgálja a Szolidaritás ellenséges törekvéseit. A katolikus egyház magatartását változatlanul egyfajta kettősség jellemzi. Vezetőinek túlnyomó többsége - az ország súlyosbodó nehézségeiből adódó veszélyeket felismerve - a konszolidáció