MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

43. ő. e. 1979. április 19. (2-160. o.) - 2. Az építő- és építőanyag-ipar, valamint a lakásépítés helyzete, és a továbbfejlesztés feladatai a megyében a központi bizottság 1978. október 12-i határozata alapján. Jelentés: 46-62

55 8 A hagyományos gyárak megszüntetése a következő években is folytatódik. Ennek célja az elavult téglagyárak fokozatos kiváltása, az élőmunka igényt csökkentő technológiák bevezetése. A megyeben 1980-ban kettő és 1983-ban további 4 téglagyár megszűnése várható. A gyékényes! kavicsbánya termelése az elmúlt nyolc évben megháromszorozódott. A vállalat ennek ellenére az 1978-ban kitermelt 1,3 millió köbméter kaviccsal - melynek 70 százaléka osztályozott volt - az épitőipar mennyiségi és minőségi igényeit nem tudta kielégíteni. A feszültség feloldása csak az üzem kapacitásának további növelésével, a kavics kitermelés fokozásával és a minőségi kavics részarányának 20-25 százalékos emelésével biztosítható. A Chemical barcsi építési és műanyag feldolgozó gyárának telepitése 1978 évben fejeződött be. k tervezett 330 millió forintos termelési értéket 1980-ban éri el. Termékszerkezete korszerű. A tőkés export részaránya már 1979 évben megközelíti a 40 százalékot. A gyár termékei iránt a belföldi és export igények egyaránt fokozódnak. Emiatt indokolt, hogy termékszerkezetét bovitse és kapacitását tovább növelje. 5./ Műszaki tervezés A műszaki tervezési feladatokat a megyében 32 tervező szervezet látja el. A nagyszámú külső tervező igénybevételét a speciális tervezői munkák és a megyei tervező vállalatok /S0MTER7, AGROBER, SZŐVTERV/ nem megfelelő felkészültsége tette szükségessé. Az V. ötéves tervben jelentkező tervezési feladatokat pl. a megyei szervezetek csak 30 százalékban tudják kielégíteni. Régóta kapacitáshiány van a kisebb volumenű mélyépítési és közműépítési tervek készítésénél. A megyébe "bedolgozó" tervező vállalatok magas száma és az egyes településeken egyidőben működő több tervező szerv eltérő felfogása miatt csak kevés helyen alakult ki a tájba, illetve a település szerkezetébe legjobban illeszkedő egységes épitészeti kép. A településfejlesztési terveket nem sikerült "kellő tartalommal megtölteni". Az egységes tervező felfogás hiánya akadályozta a komplex városfejlesztési szemlélet kialakulását. A tervezői kapacitások hatékonyabb felhasználását nehezitette, hogy a tervező szervezetek között nem jött létre kellő munkamegosztás, a generál és altervezői kapcsolatok rendszere. A kivitelezők munkáját hátrányosan befolyásolta, hogy a komplex tervek legtöbbször nem készültek el határidőre, hiányosak voltak, sőt színvonaluk és minőségük sem volt minden esetben kielégítő.