MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979
44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 2. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i közművelődési határozata végrehajtásának tapasztalatai. Jelentés: 60-79 - Szóbeli kiegészítés: 80-84
3 Véleményem szerint gazdasági feladataink sikeres teljesitése attól is fü^g, hogy miként hajtjuk végre kulturális feladatainkat. Megyénkben azt tapasztaljuk, hogy e kapcsolatot felismerő és helyesen értelmező felfogás erősödik, de ma még túlzás lenne azt állitani, hogy ez általánossá vált. Még nagyon gyakran találkozni olyanokkal - számuk nem kevés -, akik lebecsülik a kulturális tényezők szerepét a termelésben. Ezeken a helyeken nem forditanak kellő figyelmet a kulturálódásra, esetenként sajnálják az erre forditott pénzt és időt, nem segitik a közművelődésre irányuló kezdeményezéseket, napjainkban egyre inkább középpontba kerül a termelési kérdésekkel való fokozottabb törődés. Ennek fontosságát elismerve szeretném a figyelmet felhivni a±ra, hogy ez üe jelentse a kulturális munka egyértelmű visszaszorítását. Hogy ez ne következzen be, ezért fontosnak tartjuk azt, hogy a gazdasági vezetők között mind többen legyenek olya nok, akik a termelés és a kultúra kapcsolatát helyesen értelmezik és a gyakorlatban helyesen valósitják meg. Legyen egyre kevesebb azoknak a száma, akik a kulturális munkát lebecsülik. Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Gazdasági életünk és a közművelődés kapcsolatáról más összefüggésben is kivánok szólni. Hem kétséges, hogy a közművelődés pénzbe, és nem is kevés pénzbe kerül. Megyénkben a tanácsok, az üzemek, a vállalatok, a termelőszövetkezetek eddig is milliókat fordítottak kulturális célokra. Hatására bővültek a művelődés feltételei és gazdagodott a közművelődés intézményrendszere. Azonban mégis azt kell megállapítanom, hogy sok vonatkozásban komoly ellentmondás mutatkozik a kulturális igények, a szükségletek és azok kielégítéséhez szükséges feltételek között. Elég utalni ilyen példákra - melyet az Írásos jelentésben érzékeltettünk -, mint például a megyeszékhely, a Balaton-part, a kis települések intézmény ellátottságának hiányosságai, a működő intézmények szinvonala stb. Ismert előttünk, hogy a kulturális terület anyagi lehetőségei viszonylag szűkösek voltak. Ezután sem fogunk a pénzben dúskálni. De az is igaz, hogy legkönnyebben a kulturális célokra fordítható pénzeszközöket röviditették meg, vagy azt máshol használták fel. Az is a tárgyi igazsághoz tartozik, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sok esetben szükitette, hogy nem folyt kellően átgondolt kulturális gazdálkodás. Esetenként fellelhető volt a pazarlás, ami a tartalmi munka szinvonalat befolyásolta kedvezőtlenül. Az is tapasztalható volt, hogy hiányzott egy átgondolt intézmény-fejlesztési terv. Sok volt a fejlesztésekben az esetlegesség, a bizonytalankodás. Ez nem egy esetben az anyagi eszközök gazdaságtalan felhasználását eredményezte. Ezt a helytelen és néhol fellelhető rossz gyakorlatot csak azért emiitettem meg, hogy ezeket a hibákat ismét ne kövessük el. A közművelődésre forditható anyagi eszközök ésszerű és célszerű felhasználása az elkövetkező években válik egyre fontosabbá. Miért?
