MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979
43. ő. e. 1979. július 16. (161-265. o.) - 1. A központi bizottság 1979. június 29-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 164-204
Az üzemeink egy része még ma is ott tart - tisztelet a kivételnek -, hogy üzemen belül őrzi a munkaerőt. Pedig ha 10 %-kal csökkentené, hasznos lenne a termelésre is, javitaná a fegyelmet és az emberek, akik vándorolnak /nem azokról beszélek, akik törzsgárdatagok, szocialista brigádtagok/, azok is meggondolnák, hogy változtassák a helyüket. A vándormadarak súlyos helyzetet teremtenek saját maguknak és a népgazdaságnak is. A tendenciát erősitenünk kell. Ahol a munkaerőt nem tudják jól, megfelelően foglalkoztatni, át kell irányitani azokra a helyekre, ahol megfelelő munkát tudnak biztositani. Itt valóban lépnünk kell, ahogy erre a Központi Bizottság határozata kötelez, és Szerényi elvtárs is utalt erre. A differenciált bérezésben, bátrabb lépéseket kérünk, örömmel vettem e felszólalást, de kérem a szakszervezetet, hogy necsak elvileg értsünk egyet. Azt, hogy differenciált bérezés kell, a jobb munkát meg kell fizetni, aki takarékoskodik azt is, már elviekben elfogadják az emberek. A konkrét bérek megállapításánál a bizalmiak egy része - tisztelet a kivételnek - nem azt nézi, hogy mit, hogyan termel, mi a teljesítménye a dolgozónak, hanem a körülményeket nézi és végül ezért vagy amazért kiegészitik a béreket. Ebben az esztendőben a gazdasági vezetőknek, meg a szakszervezeteknek is nehéz helyzete volt, mert a bérfejlesztési lehetőség viszonylag kevés. A bérfejlesztési lehetőségek ott nőnek, ahol normarendezés következik be, ott viszont a jobb munkát el kell ismerni. Ugyanezt kell tenni a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is. Egy példa: az egyik állami gazdaságban 4 ezer hizódisznót adnak le, 30 valamennyien dolgoznak, 8-al csökkentették a létszámot. Mondják, hogy még 8-al lehetne csökkenteni, és ők maguk megmondják, hogy ki az a 8, akinek onnan el kellene menni. Megtudnák 30-an a feladatot oldani. Egy kérésük volt, hogy a bért, ami ott van, az álljon a rendelkezésükre. Igen ám, de a központi rendelkezések az állami gazdaságokban jelenleg még be van szabályozva, nemcsak a bér tömege, hanem az átlagbér is. Emiatt olyan helyzet alakul ki, hogy némelyik állami gazdaság igazgatója most már jobban fél attól, hogyha egy csavargója, aki rosszul van megfizetve - elmegy, mintha egy jól dolgozó munkása megy el, mert mi lesz az átlagbér-szinvonallaí. Reméljük, hogy 1980 elejére a központi intézkedések megszüntetik ezt az ellentmondást. Nagyobb megbecsülést kell adnunk a jól dolgozó vezetőnek, munkásnak egyaránt és ezt messzemenően támogatnunk és segítenünk kell politikai eszközökkel is. Ha fegyelmező intézkedéseket tesz egy vezető és ha az indokolt, akkor a párt- és a szakszervezet is álljon mögötte, ha meggondolatlan intézkedéseket akar tenni egy gazdasági vezető, akkor védje azt ki a pártszervezet. Nagyon jó dolog, hogy a mezőgazdasági üzemeink, nemcsak a gondokkal foglalkoztak, hanem egyúttal tettek is, mindenekelőtt a másodvetések területén. Nagyon fontos a jövő szempontjából, mindent megtenni annak érdekében, hogy a tenyészállományt, a törzsállományt /szarvasmarha, sertés/ minden körülmények között megóvjuk, erősitsük, védjük, mert a jövőnket ez jelenti. A takarmányozását minden körülmények között biztositani kell. Tóth elvtárs is emiitette a kukorica termésünk is jó lesz, a másodnövényeink is bejönnek, de ugyanakkor a répafej és mások hasznositására is gondolni kell. Fontos a tömegtakarmány és silótakarmány biztositása. Az ideális dolog az lenne, hogyha minden üzem legalább féléves készlettel rendelkezne.