MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

43. ő. e. 1979. július 16. (161-265. o.) - 1. A központi bizottság 1979. június 29-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 164-204

;o£ Hogy végül is milyen lesz az eredmény, azt meghatározza az elkövetkező félév mindennapjainak a munkája, az őszi betakaritási munkákra való fölkészülés szinvonala. Amit be lehet takaritani, minden szem kerüljön a magtárakba. Attól is nagymértékben függ az ágazat eredménye, hogy az illetékes szervek, szervezetek a termelő üzemek számára hogyan tudják a külső feltételeket biztositani, és mennyire tartják a kezüket azon az ütőéren, amely a föltételek biztosítását, annak teljes körét jelentik. Amikor a mezőgazdasági üzemek mérlegei elkészülnek és szentesíteni fogják az 1979. évi eredményeket, akkor sem szabad elfelejteni, hogy a dolgozók milyen kedvezőtlen időjárási körülmények között dolgoztak. Horváth Attila elvtárs, a VBKM Kaposvári gyára igazgatója A gazdasági szabályzókban végrehajtott változások az eddiginél jobban ösztönzik a gazdálkodó egységeket a belső tartalékok feltárására, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésére, a munkaerővel való jobb gazdálkodásra. A gazdaság irányításában - elsősorban a nagyvállalati rendszerben dolgozó gyáraknál, gyáregységeknél - nagyobb mértékben érvényesülnek a direkt irányitás módszerei. A VBKM kaposvári gyára a fenti hatások figyelembe vételével készitette el az 1979. évi tervét. A tervkészítést nehezítette, hogy a szabályzóváltozás még nem volt teljesen ismert. Ismeretlen tényező volt pl. a tőkés export után járó állami viszszatérités változása. Az 1979. évi teljes termelési terv 1975-ös áron számitva 11 %kai haladja meg az előző évit és 680 millió forintos nagyságrendet ér el. Az átlaglétszám 1,7 %-os csökkenését tervezték. A szabályzórendszer változásának hatására a gyár szamitott eredménye 86,5 %-a az elmúlt évinek. Az eredmények alakulása miatt 3 %-os bérfejlesztést tervezhettek a tartalékok terhére. A termelés és az exportértékesítés növelése indokolt. A belföldi értékesités szintentartása mellett a tőkés export loo %-os növelését tervezték. A szükséges rendelésállomány sokelőkészitő munkát és kockázatvállalást kivánt. A rendelések egy részét versenytárgyalásokon szerezték meg. Egy-egy elnyert tender mellett 8-10 sikertelen versenytárgyaláson is résztvettek. A sikertelenség oka a magasabb árajánlatuk volt. A magas ár egyik oka objektiv /szállitási költségek nagyok/ a másik ok az árrendszerből adódik. Az árképzés nagyvállalati szinten sem szűri ki azt az eredmény akkumulációt ami a magas nyereségtartalmú társgyári félkésztermékek beépítésével képződik. Növeli a késztermékek árát az egyes alkatrészek, félkésztern&ek világpiaci áránál magasabb belföldi ára is. Nezeziti a versenytárgyalásokat, hogy nem ismerik azokat a szabályzókat, amelyek a teljesités idején /2-3 év múlva/ lesznek érvényben. Az exportszerződések teljesítését befolyásolja a hazai szerződéses fegyelem is. Ezen a területen vannak problémák, iqaz hogy esetenként a gyár is okoz ilyen gondot partnerszerveinek. A