MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

43. ő. e. 1979. július 16. (161-265. o.) - 1. A központi bizottság 1979. június 29-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 164-204

- u - Aty sült Államok és a HATÓ szélsőséges köreivel, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló próbálkozásokkal szemben. Az egyes konkrét világpolitikai kérdésekről folytatott megbeszélések nem voltak könnyűek, több probléma kapcsán alap­vető különbség volt az álláspontokban, Carter elnök kifejtette azt az ismert amerikai álláspontot, miszerint az Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában zajló fegyveres megmozdulások a Szovjetunió, valamint Kuba és Vietnam közvetlen katonai beavat­kozásának tulajdoníthatók és követelte ezek beszüntetését, Brezsnyev elvtárs visszautasította a népi forradalmak ilyen minősítését, s hangsúlyozta, hogy olyan objektiv folyamatokról van szó, amelyekben a döntő tényezőt az érintett országok belső társadalmi visznnyai, ezek ellentmondásai jelentik, A Szovjet­unió, a szocialista országok elvi politikájukból következően cselekvő szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenség kivivásáért, a népek önrendelkezési jogáért, a nemzeti-társadalmi felemelkedésért folytatott igazságos küzdelemmel. Aláhúzta azt is, hogy Kuba minden esetben a törvényes és független kormányok kérésére nyújtott támo­gatást a külső agresszió visszaveréséhez, A szovjet küldöttség vezetője birálta az Egyesült Államok­nak a közel-keleti kérdésben folytatott politikáját. Rámutatott arra, hogy a válság igazságos, tartós politikai megoldását aka­dályozza az amerikai közvetítéssel létrehozott egyiptomi-izraeli különalku. Az amerikai elnök kitartott jelenlegi politikai irány­vonaluk mellett, ami azt jelzi, hogy hosszú és bonyolult küzde­lemre kell számitani a közel-keleti válság rendezésében, Brezsnyev elvtárs felhivta Carter figyelmét azokra a veszé­lyekre, amelyeket az Egyesült Államok Kinához való közeledése, a kinai vezetés agresszív törekvéseinek hallgatólagos támogatása jelent. Az amerikai elnök arról igyekezett meggyőzni szovjet tárgyalópartnerét, hogy a Kinához fűződő kapcsolatok fejleszté­sét nem szovjetellenes szándékok vezérik, céljuk a stabilitás elősegitése Délkelet-Ázsiában és a világban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom