MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978

41. ő. e. 1978. november 15. (110-230. o.) - 1. A központi bizottság október 12-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 112-148

i (••• .-:­12 esést mutat az imperialista hatalmak érdekeivel, hanem - ahogy ezt Huang Hua külügyminiszternek az MSZ Közgyűlésén elmondott beszédének a HATÓ-val kapcsolatos kijelentései is megerősitet­ték - nyilt szövetkezést és együttműködést a Szovjetunió és a szocialista közösség, valamint a haladó és békeszerető erők poziciói, sőt létérdekei ellen, Folytatódott a kinai vezetés közeledése az Egyesült Államokhoz, Brzezinski nemzetbizottsági tanácsadó májusi pekingi látogatása során mindkét részről a globálpolitikai, sőt katona-politikai érdekek egyeztetésének, az együttműködés lehetőségének módjait kutatták. Tovább mélyült és szélesedett a gazdasági és a műszaki­tudományos együttműködés is. Hbha a diplomáciai kapcsolatok tel­jes normalizálását a tajvani kérdés továbbra is akadályozza, kinai részről a Szovjetunióval szembeni közös érdekeket, ameri­kai részről pedig Kina gazdasági és katonai megerősödésében való érdekeltségüket hangsúlyozták. Kinai részről a továbblépés szán­dékát jelzi Li Hszieraiien miniszterelnökhelyettes legújabb ki­jelentése, miszerint Kina kész béke és barátsági egyezményt is kötni az Egyesült Államokkal. A kinai-amerikai érdekegyeztetéssel szorosan összefügg a közel­múltban aláirt kinai-japán béke és barátsági egyezmény. A szer­ződés nyilvánvalóan azt is célozza, hogy az Egyesült Államok, Kina és Japán a Szovjetunió kizárásával valósitsa meg az ázsiai és a Csendes-óceáni térség imperialista érdekeknek megfelelő politikai stabilizálását. Erre utal többek között, hogy kinai vezetők egyre gyakrabban helyezik kilátásba az 1950-ben megkö­tött kinai-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segit­ségnyújtási szerződés felmondását. A kinai politika a Szovjetunió, a szocialista közösség elleni fellépéseiben különösen fontos szerepet tulajdonit Nyugat­Európának. A HATÓ és a Közös Piac országait a legfontosabb forrásnak tekinti saját gazdasága és hadiipara korszerűsítésé­hez, a szükséges technika, technológia és fegyverzet beszerzé­séhez. A kinai vezetés egyezményes kapcsolatokat épitett ki a

Next

/
Oldalképek
Tartalom