MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978
41. ő. e. 1978. október 4. (2-109. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete és fejlesztésének feladatai a központi bizottság 1978. március 15-i határozata alapján. Határozat-tervezet: 5-25 - Szóbeli kiegészítés: 26-52
17 - *< i A tapasztalatok azt igazolják, hogy kedvezőtlen természeti adottságainkból származó* hátrányok leginkább a mezőgazdasági termelés szerkezetének gazdaságosabbá tételével ellensúlyozhatok. Az állami gazdaságokban már jelentős előrehaladás történt ezen a téren. A tiermelőszövetkezetek nagy hányadánál jelentkező gazdasági nehézségek azonban javarészt szerkezeti problémákra vezethető vissza. Ezért az a véleményünk, hogy alaposan át kell tekinteni ezt a témát és a népgazdasági igények, valamint termőhelyi adottságaink figyelembe vételével meg kell gyorsitani a szükséges szerkezeti módositások végrehajtását. Itt nem a főbb növények vetésterületének csökkentésére, hanem elsősorban az üzemek közötti termelési arányok módositására gondolunk. A legfőbb tennivalót a tájegységek adottságainak legjobban megfelelő és azokat gazdaságosan hasznositó termelési szerkezet fokozatos kialakításában látjuk. Arra kell törekedni, hogy a búza, kukorica és az ipari növények termelése az arra legalkalmasabb körzetekben koncentrálódjon, a burgonya pedig hosszabb távon is a Dél-somogyi homokvidék fő növénye maradjon. A legsürgetőbb feladat az, hogy az un. veszteségérzékeny termelőszövetkezetek szerkezetét tegyük kedvezőbbé. Ezt a munkát úgy kell irányítani, hogy a tájegységi termelés kibontakozását és gazdálkodásuk megszilárdítását egyaránt eegitse elő. A tájegységi termelés megvalósítására természetesen nem csak a növénytermesztési, hanem az állattenyésztési ágazatban is szükség van. A szarvasmarha tenyésztésében ez a folyamat már megindult. Kialakulóban van a tej és hústermelő gazdaságok köre. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy ma még a létszám jelentős hányadát kitevő kettős hasznosítású magyartarka állomány a jövőben is megmaradjon, de hús és tejtermelő képességét egyaránt javitani kell. A szarvasmarha mellett a sertéstenyésztésben is szerveződnek a hústermelés fő bázisai. A juhászat fejlesztésében azonban még keveset létünk előre, ezért különösen a kevésbé értékes gyepterületeken és a nagy mennyiségű mellékterméket produkáló üzemekben az állomány dinamikusabb növelését kell előirányozni.
