MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1977
39. ő. e. 1977. december 14. (49-203. o.) - 1. Az 1977. évi gazdasági fejlődés és az 1978. évi feladatok a központi bizottság 1977. december 1-jei határozata alapján. Határozat-tervezet: 52-64 - Szóbeli előterjesztés: 65-94
18 kodnunk, mert az élet halad előre. Jó volt hallani Losonczi és Takács elvtárs fölszólalását, hogy az együttműködés és^más^ kérdésekben hogyan kellene az elkövetkezendő időben előrelépni. Nagyon jó ez a gondolkodásmód. Ezen a téren megindult már egy folyamat. A másik dolog, hogy nagy differenciák vannak az egyes gazdaságok és üzemek között az eredményekben. Ezt valamivel lehet szükiteni, de tudjuk pl., hogy a mezőgazdaságban a talajadottságok változóak. Van ahol a csapadék mennyisége is eltérő. Siófok körzetében könnyebb jó terméseredményeket elérni, mint pl. Nagyatád térségében. Bogó elvtárs részben utalt arra, hogy a dombvidéken magasabbak a termelési költségek, ugyanakkor a hozamok kisebbek. Sok az erodált terület is, és még lehetne sorolni tovább a problémákat. Mégis ezzel együtt lehet szükiteni ezeket a dolgokat. Ha megnézzük, hogy milyen eredményeket ér el két egymás mellett lévő gazdaság kukoricában, búzában, nagy eltérések vannak, és ez már nem elfogadható. Ezeken a helyeken rendszerint személyi, szervezési és egyéb hibák vannak. Ilyen esetekben türelmetlennek kell lennünk, és meg kell teremteni a föltételeket ahhoz, hogy ezeken a területeken is lépjünk előre. Bogó elvtárs utalt arra, hogy az állami gazdaságoknál milyen változások történtek. Egy dolgot ehhez hozzá kell tenni. Néhány helyen nem egyszer a megyei pártbizottság tekintélyével avatkoztunk be a vezetési kérdések lerendezésébe. Volt olyan eset is, amikor elégj nagy ellenállással találkoztunk. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a pártbizottságnak, de a tanácsnak is oda kell hatni, hogy amelyik szövetkezetben nincs meg a megfelelő személyi föltétel a biztonságos gazdálkodáshoz, nem szabad állami támogatást adni amig változás nem történik. Bármennyire nehéz is ezt kimondani, mert sajnálja az ember az ott dolgozókat, de azok is értsék meg, hogy a személyi feltételeket meg kell teremteni ahhoz, hogy jobban tudjanak gazdálkodni. Ma már olyan termelőszövetkezeti elnök kezére nem szabad pénzt bizni, aki nem tud vele gazdálkodni, és nincs megfelelő apparátus. Lehetne itt fölhozni sikvidékről és dombvidékről is példákat. A felsőbb szervek is alapvető követelményként szabják ezt meg. Kérem, a pártbizottság mérlegelje az általam elmondottakat. Vita volt a kukorica vetésterületével kapcsolatban. Ma még nem indokolt a visszalépés. Jó lett volna, ha ebben az évben is bent lett volna az a 2 %. Abban igaza van Bogó elvtársnak, hogy több olyan gazdaság van, ahol nem gazdaságos a kukorica-termelés, mint pl. a homokszentgyörgyi gazdaságban -, de ott is meg kell nézni, hogy mi az oka. Nagybajomban is gazdaságtalan volt a termelése már hosszú éveken keresztül, és tudtak változtatni rajt, mert megvoltak hozzá a föltételek. Losonczi elvtárs is utalt erre a kérdésre. Az nem járható ut, hogy elvtelenül takarékoskodnak valahol a műtrágyával, hanyagul készitik elő a talajt, csak beleszórják a vetőmagot és jó termést várnak. Ezzel együtt el tudom képzelni, hogy lehet olyan szövetkezet, ahol változtatni kell a vetésterület nagyságán. Ezt hangsúlyoztam a VB beszámolójában is, amikorra művelési ág változásokról beszéltem. De egészében véve véleményem szerint a megyében nem szabad ebben a témában visszamenni, mert veszélyes dolog lenne. Nekünk több húsra is szükségünk van, ezt pedig kukorica nélkül nem lehet