MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1977

38. ő. e. 1977. június 28. (140-271. o.) - 3. A központi bizottság 1977. április 13-i és június 22-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 235-258

22 sajtó növekvő hatására, a könyvkiadás népszerű sorzataira, a differenciáltabb filmforgalmazásra, a rádió és a televizió nagyhatású ismeretterjesztő műsoraira, a hangversenyek, képző­és iparművészeti kiállítások - közművelődési szempontokat job­ban figyelembe vevő - szervezésére. A fejlődés azonban korántsem egyenletes, s ebben a^szübjektiv hibák mellett szerepet játszanak társadalmunk fejlődésének egyes objektiv ellentmondásai is. Társadalmunk belső ellent­mondásai, megoldatlan problémái természetszerűleg hatnak a kul­turális életre, sőt esetenként e problémák a kulturális élet­ben még élesebb formában jelentkeznek, Uem könnyű megteremteni a megfelelő összhangot például a vállalatok termelési érdekelt­sége és az általános műveltség intézményes gyarapitása iránti igények közt. Előfordul, hogy a munkaidő rovására akarnak kul­turális tevékenységet folytatni, lejaratva ezzel a közművelődés ügyét. Helyenként az iskolai alapműveltségre, a szakmai, poli­tikai s ezen tul esetleg a közgazdasági és jogi ismeretekre szű­kül le a korszerű műveltség fogalma, másutt csak a szabadidő el­töltésére, a kikapcsolódásra esik a hangsúly - s ez egy egyolda­lú ösztönzésben is tükröződik. Sokoldalú műveltségre kell épi­tenünk a szocialista kultúrát, s ebben a művészetnek, a termé­szet- és társadalomtudományoknak és - nejünk életszínvonalának emelkedésével - az emberek Ízlését, világképét befolyásoló kör­nyezet- és tárgykultúrának is egyre növekvő szerepe van. Szólni kell arról is, hogy a művelődés kisebb közösségeinek fejlődésében - az ifjúsági klubok, az amatőr ismeretszerző és művészeti csoportok, a honismereti és helytörténeti mozgalom terén - kevés uj eredményről számolhatunk be, A közösségi tuda­tot és magatartást közvetlenül befolyásoló művelődési formák és alkalmak nem fejlődnek kielégitő mértékben, A szocialista brigá­dok kulturális vállalásaiban és ezek teljesítésében is sok még a formalitás, A formalizmus leküzdésére a legutóbbi időben dolgo­zott ki a SZOT és a Kulturális Minisztérium közös ajánlásokat, A XI. kongresszus újragondolta és szintetizálta, a fejlett szo­cialista társadalom épitésére alkalmazta azokat a müvészetpoli­tikai elveket, amelyek 1958 óta jól beváltak. Megfogalmazta a követelményt, hogy a népről, a népnek érthetően szóljanak a müvek, hogy realista alkotások szülessenek a pártosság és a né­piesség követelményei szerint. Az érthetőség igénye nem vissza­térés a közérthetőségről vallott és alkalmatlannak bizonyult normákhoz, hanem tartalmas, értelmes müvek létrehozását szorgal­mazza, A realizmus követelménye nem a stilusokba való beavatko­zást jelenti, hanem értelmes és értékes müvek létrehozását szorgalmazza, A realizmus követelménye nem a stilusokba való beavatkozást jelenti, hanem értelmes és értékes müvek létreho­zásának legalkalmasabb módját. A népiség kategóriája nem az un. népi irók álláspontjának politikai szintere emelését tartalmaz­za, hanem a néptömegekről vallott marxista-leninista elmélet jegyében, a dolgozó nép érdekeivel összehangolt, azt vállaló pártos magatartást. Függetlenül az alkotó származástól és művé­szi irányzatától, ez a pártosság a nép, a szocializmus iránti politikai elkötelezettséget jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom