MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1976

37. ő. e. 1976. november 23. (128-215. o.) - 1. A megyei tanács gazdaságirányító, tervező, szervező, végrehajtó és ellenőrző tevékenysége. Jelentés: 130-140 - Szóbeli kiegészítés: 144-148

1Q gos vállalattal, viszont a solanum, a tsz-társulások és a vetőraagtermeltető vállalat is a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik; ő látja el a termelőszövetkezeteket vetőburgonyával, beleértve az import vetőgumót is. Ha a bejelentés él, azt jelentette volna, hogy az import vetőburgonyát már nem kapják meg. Egyébként az állami gazdaságoknak a rendszere a solanum rendszer. Ilyen veszélyekkel kellett szembenézni, mert ha ezek a tsz-ek hoppon maradnak, és nem kapják meg a vetőgumót, máshol sem veszik szá mitásba őket. Ki viselte volna a felelősséget ilyen esetben? Nem presztízsből csinálták azt az alkut, amit az egész termelési rendszer kérdésében tettek, hanem azért, mert ismeri, hogy milyen színvonalon, milyen apparátussal lehet a külső feltételeket biztosítani. Az volt a meggyéődése, - jelenleg is az -, hogy a burgonya egy induviduális növény és belsőleg kell megteremteni az.~eredményes termeléshez árfeltételeket. Azért^szólalt fel, hogy sem a megyei pártbizottság, sem a megyei tanács, azért mert ok a megye gazdái, nem hághatnak túl törvényeket. Abban a szellemben lehet és kell is dolgozni, ahogy Németh Károly elvtárs korábban itt elmondta: csak az emberekkel egyetértésben, megvitatva lehet és kell dolgozni. Nem ugy, hogy a területi szövetséget is kizárják ezekből a tárgyalásokból és az üzemekkel is nem éppen a legdemokratikusabb alapon tárgyalnak, hanem az erőszak oldaláról. A gazdaságot szervezni kell, tovább kell fejleszteni ezzel tisztában van tökéletesen, de nem lehet az alapvető érdekek ellenére megvalósítani ilyen dolgokat. Az a véleménye, hogy össze kell ülni az érdekeltekkel és közösen kell megállapodni a feltételekben. A mostani álláspont lényegesen kedvezőbb a tsz-ek számára, mint a régebbi volt. Mégegyszer hangsúlyozza, hogy szükségesnek tartja a megyei tanács gazdaságszervező, irányító munkájának a javítását, azonban az előbbi példa alapján is meg kell válogatni a módszereket, mert nem biztos, hogy ha jót akarnak is, a többiek ezt megértik. Ha a vezetők és a dolgozók nem fognak össze, akkor rossz vágányra csúszhat még a legjobb szándék is. Tihanyi Zoltán elvtárs: A tanácsok IV. ötéves tervidőszak alatt végzett munkájával meg lehetünk elégedve, még akkor is, ha az eredmények mellett fordultak elő kisebb hibák is. Senki sem vitatja, hogy a végzett munkát illetően a fejlődés lehetett volna gyorsabb. Talán még nagyobb figyelmet kellett volna szentelni a bürokratikus vonások, a formális elemek háttérbe szorítására, de mindent egybevetve, a munkát pozitívan értékelhetjük. Somogy megye számára a IV. ötéves terv igen jelentős és eredmé** nyékben gazdag volt, annak ellenére, hogy több tekintetben - sajnos - nem sikerült bizonyos célkitűzéseket megvalósítani. Különösen vonatkozik ez az építőipari kapacitás bővítésére, ahol a fejlesztés nem hozta meg a kivánt eredményt. Bőven akad még feladat az idegenforgalom területén is, ahol az ugrásszerű fejlődést nem tudtuk követni sem a szálléshelyek növelésével, sem az infrastrukturális ellátás javításával. Az előrehaladás a komplex fejlesztési feladatok végrehajtása terén sem olyan, mint amilyennek lenni kellene•