MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1976

36. ő. e. 1976. január 9. (2-169. o.) - 1. Somogy megye V. ötéves tervének irányelvei és az 1976. év főbb gazdasági feladatai. Irányelvek-tervezet: 3-24

3 zendő időszakban egy mérsékeltebb ütemű koncentrációs folya­mattal kell számolni* A fő figyelmet a már meglévő terül:t± adottságok kihasználására kell fordítani. A IV. ötéves tervben az állattenyésztés fejlesztésének gyor­sitása a szakosított telepekre alapozódott, öt év alatt 30 termelőszövetkezeti és 7 állami gazdasági telep épülte Kere­ken 8 ezerrel nőtt a szarvasmarha ós 74 ezerrel a sertés fé­rőhelyek száma. A telepek többsége azonban az előirányzatnál többe került, a technológia tekintélyes része rekonstrukció­ra szorul. Takarmányozási, állategészségügyi és benépesitési problémák miatt a jövedelmezőségi szint sem kielégítő. A te­lepek eredményes működési feltételeinek megteremtéséhez to­vábbi eszközökre és összehangolt intézkedésekre van szüknég. Az állattenyésztésen belül a legproblematikusabb ágazat a szarvasmarha-tenyésztés. A megyei szarvasmarha program IV. ötéves tervidőszakra ütemezett részét nem sikerült teljesíte­ni. A tehénlótszám és a tejhozamok alakulása a megyében sem felelt meg az elvárásoknak. A tehén- és az előhaai üszőál­lomány - elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságokban ­1975 évben is tovább csökkent. A sertésállomány mintegy 35 %-kal magasabb, mint azt a IV. ötéves terv előirányozta., 1975 évben azonban a sertés, de különösen a kocaállomány az 1974. évihez képest 7 %-kal csökkent« E kedvezőtlen jelenség károsan befolyásolhatja az 1976« évi vágósertés termelést. A tenyésztői kedv fokozására további ösztönzés szükséges. A mezőgazdaságban végrehajtott beruházások és fejlesztések révén számottevően javult az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek anyagi-műszaki ellátottsága, bővült az eszköz­állomány. Mind több szakember segíti a gazdálkodás színvona­lának emelését. Továbbra is nagy gondot jelentenek a kedve­zőtlen termelőhelyi adottságú termelőszövetkezetek A kereskedelem áruforgalmának növekedése évi 9-10 %-ot ért el. Az áruellátás általában megfelelő volt. A választék, a minőség és a készletek területi elosztása azonban gyakran volt egyenlőtlen és hiányos. Egyes áruféleségekből /pl.gyer­mekruhazati cikkek, vegyes iparcikkek, bútorok, építőanyagok stb,/ átmeneti hiányok keletkeztek. A kereskedelmi hálózatfejlesztés döntő része elsősorban a Balaton partján és Kaposváron valósult mego Ezért a megye egyes területein továbbra is feszültségek maradtak. Az idegenforgalom a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Növekedett mind a bel- mind pedig a külföldi turisták száma. A gyorsütemű fejlődésből eredő fejlesztési és ellátási fel­adatokat „az országos szervek segítségével összességében ered­ményesen sikerült megoldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom