MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1976

37. ő. e. 1976. szeptember 9. (2-127. o.) - 1. A megye 1976. I. félévi gazdasági eredményei és a további feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-30

Kovács Béla elvtárs összefoglalója: összefoglalóm elején én is köszönetet mondok azért az elvi és gyakorlati útmutatásért, amelyet Németh Károly elvtárstól kaptunk. Azt hiszem valamennyiünk számára nagy segitség, hogy Németh elvtárs felvázolta előttünk az előkészités alatt lévő intézkedések indokoltságát. Azt kérem, hogy munkánk során támaszkodjunk ezekre az információkra. A megyei pártbizottság szervezete, apparátusa a megyei tanácscsal együtt széles körű koordinációt fejtett ki annak érdekében, hogy az 1976-ban bevezetett szabályozó módosulások érvényesüljenek a területi, ágazati tervekben. Eredményes tárgyalásokat folytattunk az illetékes minisztériumokkal, főhatóságokkal, a megyei szervek bevonásával - ahogy Tihanyi elvtárs is jellemezte - , vállalati gazdálkodási terveket vizsgáltunk felül. Ennek a munkának is része van abban, hogy a megyei gazdálkodó szervek tervei összhangban vannak a megyei és az országos érdekekkel. Ezt a munkát tovább folytatjuk. Ismét megvizsgáljuk a nehéz helyzetben lévő tsz-ek gazdálkodását, hogy fel tudjuk oldani azokat a feszültségeket, amelyek akadályozzák a továbblépést. Tihanyi elvtárs felszólalására utalva egyetértek azzal, hogy tovább kell javitani az együttműködést a beruházásban részt vevő szervek között. Itt még sok a probléma. Ezek közül Deák elvtárs egyet kiemelt. Megítélésem szerint az egészből kiszakítva nem helyes és nem szabad minősíteni az építőipart. Mi csak az egész tevékenység alapján mondhatunk értékítéletet. Végrehajtó Bizottságunk is elismeri, hogy a lakásépítés területén Kaposváron az elmúlt időszakhoz képest nagy előrelépés van. Ezért dicséret jár. Ez annak az eredménye, hogy a kommunisták, a párt- és tanácsi

1 vezető testületek felfigyeltek a gondokra, s a sok "molesztálésnak" megvan az eredménye. Mindez azt bizonyltja, hogy lehet jól és még jobban is dolgozni,ha azok, akiknek ez a feladatuk odafigyelnek és a társadalom érdekeinek megfelelően végzik a munkájukat. Nem tudok azonban ilyen egyértelműen szólni a más területeken végzett épitőipari tevékenységről. Nem állunk jól a lakásépítéssel Nagyatádon, Siófokon, Marcaliban, de lehetne a többi területeken is sorolni. A másik nagy gond, szinte rákfenéje az egész építőiparnak, hogy a beruházások túlságosan elhúzódnak, csak egyetlen példát emlitek. A nagyatádi kórház épitésében most tartunk a hetedik évnél, 24o milliós beruházásról van szó. Nem lehet elfogadni, hogy egy ilyen nagyobb objektumnál, mint a nagyatádi kórház ne lehessen évente többet beépíteni 25-3o milliónál. Ha megnézzük hány épitési helyünk van, hány épitőmunkásunk van és a kettőt összehasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy minden építkezésünkön csak egy-két ember dolgozik. Ez tűrhetetlen és megérthetetlen. Ha mindezt figyelembe vesszük, egyáltalán nem dicsérhetjük az építőiparunkat. Ez olyan feladatot ró az építőiparban dolgozó kommunistákra, a vezetökre,hogy kevesebb munkát kezdjenek, de azt gyorsan fejezzék be. Ez nekik is jó, a népgazdaságnak és a megyének is jó. Ami§ ebben előbbre nem lépünk, addig bánjunk csinjén a dicsérgetessél.