MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975
35. ő. e. 1975. december 16. (160-236. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munka, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 162-178 - Szóbeli kiegészítés: 179-193
4&ér - 8 - /^ társadalmi munka szervezésével és személyes részvétellel segitik a községfejlesztési feladatok végrehajtását. Felkérésre készségesen vesznek részt a határozatok, döntések előkészítésében; a kommunista értelmiségiek a politikai oktatás lebonyolításában; az értelmiség minden csoportja a közművelődés megvalósításában; sokan a sportkörök vezetésében. A munka minősége azonban minden értelmiségi területen további javitásra szorul. Jobban kell hasznosítani az országosan bevált tudományos fölfedezéseket, termelési módszereket, ujitásokat. Bőven ráférne ez az üzem- és munkaszervezésre; a mezőgazdasági zártrendszerű termesztésre; az egyes ipari és mezőgazdasági termékfajták megjavítására /pl. a cukorrépa minőségének megjavítására/; a megyei fölfedezések, tudományos kísérletek, tudományos munkák helyi hasznosítására, stb. Az utóbbiban elég csak a KA-HYB sertés megyei elterjedésének elhúzódására, valamint a helytörténeti munkáknak a hazafias nevelésben való mellőzésére vagy igen szórványos felhasználására utalni. Tovább kell javitani az egyes értelmiségiek továbbképzését, önképzését, mert egyesek tudása kezd megkopni. A jövőben pedig általánosan nagyobb tudásbeli megújulásra lesz szükség. Nagyobb szerepet kell kapnia a nyelvtudásnak. Értelmiségünk közéleti tevékenysége egyenetlen. A jelentésből is kitűnik: nem mindenki egyformán veszi ki részét a társadalmi munkából. A "mindenkinek a tudása anpyit érj amennyit abból a társadalom számára hasznosit" elvének figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy bőven van e téren is tartalék. A szellemi munka tartalékainak feltárása, hasznosítása lehetséges. Csak jobban oda kell figyelni rá, s nem sajnálni a fáradságot az értelmiség szakmai tanácsainak meghallgatására, reális elbírálására, társadalmi tevékenységgel való megbízására. Sokszor igénylik is ezt az értelmiségiek. A műszakiak több helyen fölvetették például, hogy nem kérik a segítségüket a vezetők, nincs beleszólásuk másba, csak a munkakörükhöz tartozó kérdésekbe. Elmondták, nem igénylik véleményüket, javaslataikat a járás terveinek kidolgozásában