MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975

35. ő. e. 1975. december 16. (160-236. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munka, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 162-178

Atü 9 vezetést, és rendszeressé tenni a párt-, az állami és a társadalmi szervek által nyújtott segítséget. Gondoskodni kell arról is, hogy e szervezetek a megye általános és minden oldalú fejlődésót elősegitő feladatokat adjanak, és jobban bevonják tagjaikat a különböző döntések előkészítésibe. A párt példát ad ehhez, hiszen minden fontos politikai árdés eldöntésénél kéri a szaktudományok képviselőinek, a p^akembereknek a véleményét. Ezt várjuk a gazdasági élet, a munkahelyek vezetőitől is. Mindez nem menti fel megyénk értelmiségét az alól, hogy önmaga is többet tegyen saját szervezetei munkájának tartalmi megjavításáért-* Nem javult számottevően az egyes értelmiségi csoportok egymáshoz való viszony

a. A "magányosság", az elzártság, a befelé fordulás egyes szakmák képviselői között is megtalálható. Keveset tudnak egymás véleményéről, helyzetéről, pedig igényük volna rá. Mégis kivülről várják a segítséget. A termelésben foglalkoztatott műszaki és agrárértelmiség körében a munkahelyi közösségekhez, a falusi értelmiségnél a település lakóihoz való erőteljesebb kötődós figyelhető meg. Az értelmiség összefogására tett kezdeményezések egy része nem vezetett tartós sikerhez. A fiatal szakemberek klubja s egy sor egyéb értelmiségi, pl. agrárklub megszűnt a részvétlenség, az aktivitás hiánya miatt. De a külső szervek: a TIT, a KISZ és a tanácsok sem támogatták kellően őket. Ahol viszont nem forditottak gondot hasonló fórumok kialakitására, ott változatlanul nagy irántuk az igény és a várakozás. Általános tapasztalat, hogy az értelmiség szervezett intellektuális együttélésének és az egyes csoportok egymás életéről való kölcsönös tájékoztatásának feltételeit még nem tudtuk megteremteni. Ennek hiánya nemcsak a mással nem pótolható elméleti tapasztalatcseréktől fosztja meg értelmiségünket, hanem az egyes csoportok egymásról kialakitott helytelen megitelesét is táplálja. Az agráriusok és a műszakiak egy része azt tartja, hogy őket nem tekintik "virtigli" értelmiséginek a kizárólag szellemi tevékenységet folytatók."Pedig ők is meg tudják mutatni, hogy az ő diplomájuk is ér annyit, mint a pedagógusoké, vagy mas értelmiségieké" - mondják. Értelmiségünk eszmei-ideológiai fejlődésében mind jobban uralkodóvá válik a marxizmus-leninizmus. Az ideológiai egység azonban még nem teljes. A párton kivüli értelmiségiek nagy része is vonzódik a marxizmus-leninizmushoz, mert gyakorlati tapasztalatai alapján meggyőződött arról, hogy csak ez a világnézet ad korszerű tudományos választ korunk lényeges problémáira. Növekvő számban Tesznek részt az esti egyetem tagozatain /eddig több mint 2,5 ezren végezték el és jelenleg is 300-nál többen tanulnak/. Nőtt az értelmiségi propagandisták száma a pártoktatásban /49 %/• A tömegpolitikai oktatást azonban nem tekintik politikai, ideológiai tovább\