MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973
28. ő. e. 1973. január 5. (2-148. o.) - 1. Somogy megye 1972. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1973. évi feladatokra a központi bizottság 1972. november 14-15-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 39-44
- 16 melyet a kritikus időszakban kizárólag öntözéssel lehet pótolni. Somogy azon részén, ahol a burgonyatermesztésnek komoly tradíciói vannak, a meliorációs munkák során az öntözéshez szükséges vizmennyiség növelésére lehetőség nyilik. Ismerteti a tavalyi burgonyatermesztés eredményeit. Az állami gazdaság 223 holdon magyar fajtákat termesztett és 17o holdon - amelyből 27 holdat öntöztek - holland fajtát. A^ magyar fajták átlagtermése 77 mázsa volt, a holland faptából 151 mázsát takaritottak be. A 27 hold holland fajtájú öntözött körülmények között termesztett burgonya átlagterméssé 24o mázsa volt. Az öntözés a holland fajtáknál 9o mázsával emelte a termésátlagokat, ugyanakkor az holdanként looo-12oo forintba került. A holland fajták holdanként számitott tiszta nyeresége 7ooo Ft, mig a magyar fajták holdankénti vesztesége 155 Ft volt. Somogy megye burgonyatermesztésének ugyanolyan hagyományai vannak mint Szabolcs megyében, mégis az utóbbi években állandó területcsökkenés tapasztalható. Elsősorban az alacsony átlagtermések és a nagy élő munka felhasználásának tudható ez be. A lábodi példa a tavalyi tapasztalatok alapján világosan igazolja, hogy van kiút az előbb emiitett nehéz helyzetből. Termesztési módszereiket a környező szövetkezeteknek is ajánlják. Tárgyalásokat folytatnak a berzencei, a csokonyavisontai, a lábodi, a görgetegi tsz-ekkel a burgonyatermesztés rendszerével kapcsolatos kooperációkról. Arra kéri a megyei párt- és állami szervek vezetőit, hogy ezt a helyes kezdeményezést úgy erkölcsileg, mint anyagiakban támogassák. Kovács Elekné elvtársnő ; /Megyei Pártbizottság tagja/ A jelentést reálisnak tartja. A kedvezőtlen adottságú ter-. melőszövetkezetek többségében a múlt évben sem javult a gazdálkodás, pénzügyi helyzetük rossz. Ezeknél jelentkezik a mérleg szerinti veszteség 52, a fejlesztési alaphiány 46 százaléka. A zselici termelőszövetkezetek az elmúlt lo-12 év alatt is nagyösszegü állami támogatást kaptak. Ez azonban csak az egyes évek veszteségeit fedezte. A veszteségek évről évre megismétlődtek. A bárdudvarnoki tsz pártszervezete és a termelőszövetkezet vezetősége feladatának tartotta, hogy reálisan felmérje, értékelje a gazdálkodás helyzetét, lehetőségeit. Megalapították, hogy az elmúlt évek gyakorlata alapján nem gazdálkodhatnak tovább. Az elaprózott vetésszerkezet és állattenyésztés mellett veszteségmentesen gazdálkodni nem lehet. A most elkészült üzemfejlesztési tervük a meredek szántóterületek elgyepesitésének maximális kihasználására, a megnövekedett szarvasmarha- és juhállományra épit. Ezzel egyidejűleg a vezetést is megerősitik. Terveik gyakorlati megvalósítása 1972-ben megkezdődött. A kivitelezés ütemének fokozását biztositja, hogy 1973-tól 2o százalékkal növelt öszszegü támogatást kapnak. A jövőben húshasznú szarvasmarhatenyésztéssel szeretnének foglalkozni, szabadtartásos alapon.
