MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973
29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163 - Szóbeli kiegészítés: 164-165
J^ 1 h-n Munkánkban elsőrendű feladatnak kell tekinteni a vezetési gondok tervszerű és következetes megoldását. Ennek érdekében célszerűbben kell képezni a különböző posztokon dolgozó vezetőket, tervszerűbben kell gondoskodni a vezetői utánpótlásról képzés útján is. Törekedjünk arra, hogy a gazdaság és a politika viszonyát, kapcsolatát mindenütt helyesen értelmezzék. A pártszervek és -szervezetek adjanak több segitséget a vezetők kezdeményezőkészségének kibontakozásához. A munka hatékonysága fejlesztésének egyik legnagyobb lehetősége, tartaléka a korszerű szemléletben és gyakorlatban rejlik* Ezért fontos feladat a kezdeményezés, a mindig többre törekvő alkotókészség fejlesztése, segitése minden területen. E gondolatkör pontos kifejtésére Aczél György elvtársat^hivom segitségül, aki a következőket mondotta: "Tennivalóink között az egyik legfontosabb volt, marad és lesz, hogy az új iránti fogékonyságot fejlesszük az emberekben, de ehhez az is hozzátartozik, hogy esetenként saját sorainkban, és önmagunkban is jelentkező konzervativizmust, elmaradottságot, a bevált megoldásokhoz kötődő lélektelen rutint és a sablonos gondolkodásmódot is legyőzzük. Uj és új idényeket, követelményeket kell támasztanunk önmagunkkal és másokkal szemben is." Arra kell törekednünk, hogy minden alkotni vágyó és alkotni tudó ember jól érezze magát megyénkben. Különösen a fiatal tehetségekre ügyeljünk féltő gonddal. A konstruktiv javaslatok ne ütközzenek kőfalba, mert ez megöli a többet akarók kezdeményezését. Az alkotó kezdeményezésre azért is nagy szükség van, mert az utóbbi időben lelassult az ipar fejlődése Somogyban. Sokan félremagyarázzák ezt és úgy vélik, hog^y megyénkben már befejeződött az iparfejlesztés. Ez téves álláspont, s az előrelépés szempontjából káros. Határozottan ki kell jelentenünk, hogy az iparfejlesztés nem fejeződött be megyénkben, ellenkezőleg, további iparositásra van szükség. De úgy nem lehet iparositani, korszerű ipart teremteni, hogy egyes helyeken igy nyilatkoznak a vezetők: "Akinek nem tetszik és eltakar menni a vállalattól, hadd menjen" /például az Állami Épitőipari Vállalatnál/. Ilyen kijelentések után ne csodálkozzunk,ha a vezető szakemberek és technikusok jó része elhagyja a vállalatot. Balogh elvtárs utalt rá, hogy néhány vállalat munkaerőhiánnyal küzd.^Igaza van abban, hogy ha a vállalatok legalább annyi energiát forditanának a munkások megtartására,mint amennyit a megszerzésükre forditanak, akkor a kilépések számát számottevően lehetne csökkenteni. Ismeretes, hogy megyénk mezőgazdaságát fejlődés jellemzi. De az eddigieknél meg céltudatosabban es következetesebben kell törekedni a fejlett agrotechnikai eljárások bevezetésere, a zártrendszerű„termelés elterjesztésére. Mindez megköveteli, hogy a termelőszövetkezetekben is minél több jól képzett szakember dolgozzon. Ne tűrjük el a szakemberek szerepének lebecsülését. Nem érthetünk egyet azzal, hogy egyes tsz-ekben egyáltalán nincs mezőgazdasági szakember /A kaposvári járásban például négy helyen/, A tudományos alapokon nyugvó, fej-
