MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163 - Szóbeli kiegészítés: 164-165

19 * a Kaposváron székelő KA-HYB sertéstermelő közös vállalkozás, a Mezőgazdasági Főiskola, a Kaposvári Állami Gazdaság, valamint más érdekelt üzemek együttműködési szerződést kötnek a Phylaxiával, a tejiparral a takarmányok megfelelő hasznosítására is. Az élelmiszeripar fejlesztése, a fehérjeprogram megvalósítása érdekében már eddig is sok tárgyalást folytattak a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői. Ezt a munkát tovább kell vinni, hogy a megvalósulás a tervezett ütemnek megfelelően történjen. Ha ezek az elképzelések, programok megvalósulnak, nemcsak a mezőgazdaság ipari háttere teremtődik meg, ezek az intézkedések a megye iparának gyorsabb fejlődését,^ korszerűsödését, a lakosság további foglalkoztatását is elősegítik. Móré József elvtárs: Az anyag áttanulmányozása során arra a megállapításra jutott, hogy az sokoldalúan tárgyalja, minősiti megyénk szocialista fejlődését, eredményeinket, gondjainkat, feladatainkat. Ugy itéli meg, hogy szocialista hazánk, megyénk fejlődésének eredményei társadalmunk gyarapodása, az emberek életkörülményeinek fokozatos javulása összességében kedvezően hatnak a közgondolkodás fejlődésére. A folyamatosan javuló életmód azonban nem alakitja ki automatikusan a szocialista tudatot. A közgondolkodás szocialista elemeinek fejlesztésében fontos feladat a kispolgáriság, a kispolgári nézetek, életérzés, magatartás elleni küzdelem. Ez a probléma valamilyen formájában érinti a lakosság minden rétegét és foglalkoztatja a közvéleményt. A pozitiv fejlődés mellett megfigyelhetők az egyéni érdeknek a közérdek fölé való helyezésének különböző változatai. Az egyéni érdek túlzott előtérbe helyzését, az anyagiasságot tartja ma a kispolgári magatartás legjellemzőbb vonásának. A kispolgári felfogást támogatja az is, aki mindenben az egyenlősdi hive, vagy aki nem a jobb és hatékonyabb munkával, hanem anélkül akar több jövedelmet elérni. Ez a felfogás ittott megtalálható a munkások körében is. Ezért alapvető követelmény, hogy bátoritsuk és erősitsük azt a felfogást, közszellemet és gyakorlatot, amely a végzett munka arányában határozza meg a béreket és egyéb anyagi juttatásokat. Elitéli a munka nélkül szerzett jövedelmeket, ügyeskedést. A kispolgári életérzés és magatartás jelentkezik bizonyos vezetők és egyéb nagy jövedelműek között. Egy részükre hat a harácsolás szelleme, amely nem egy esetben már-már életcéllá válik. A kényelmes életre való vágyás, ami nem idegen társadalmunktól, egész népünk célja és valamikor el is fogjuk érni azt, de egyes vezetőkben ez a törekvés az túlzott anyagiasságban ölt testet és munkával meg nem szolgált haszonra, nyereségre ösztönöz.