MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50

20 politika összhangja. A vérünkké kell válnia minden szinten ennek a szellemnek. Számtalan példát ismerünk az életből arra vonatkozóan,hogy nagyon sok gazdasági vezetőnek még nem vált vérévé az előbb emiitett követelmény, egyes elvtársak nagyon gyakran nem vállalnak felelősséget döntéseik, intézkedéseik hatásáért. A megyei pártbizottság tagjai és a párttagság többsége előtt ismeretes a Hegedűs András és társaival kapcsolatos KB titkársági állásfoglalás, amelyet a Pártéletben és a Társadalmi Szemlében is nyilvánosságra hoztak. Ez a csoport - mondotta - odáig jutott, hogy müveiben teljes egészében megkérdőjelezte a szocialista társadalom létjogosultságát, a párt, a munkásosztály vezető szerepét, megkérdőjelezték Marx, Engels, Lenin tanitásainak helyességét. Ennek kapcsán Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy nekünk már most a soron következő kongresszus előtt, de utána is több intézkedést kell tenni annak érdekében,hogy a munkásosztály vezető szerepe még hatékonyabban érvényesüljön. Vitathatatlan tény, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály és a párt, hogy az MSZMP képviseli a munkásosztály közelebbi és távlati célkitűzéseit és a párt politikájának alapján az állam politikája révén valósulnak meg a munkásosztály célkitűzései, érdekei. De ma már nem elég ezt deklarálni és hangsúlyozni - mondotta Kádár elvtárs. Elérkezett annak az ideje, hogy az arra hivatott intézményeink, a tudósok érdemibben foglalkozzanak a jelen és a jövő problémáival, segitsenek választ adni arra a kérdésre; hogyan lehetne jobban érvényesíteni a munkásosztály, a párt vezető erejét. A pártellenes csoport tevékenységére utalva hangsúlyozta: nem engedhetjük meg, hogy az ilyen perifériára szorult, hol jobb, hol baloldali nézeteket hirdető emberek sajátíthassák ki e téma kutatását és fejlesztését. Elérkezett az idő - mondotta Kádár elvtárs -, hogy a munkásosztály beleszólásának jogát az üzem, a vállalat ügyeinek intézésében jobban biztositsuk. A termelőszövetkezeti parasztság e vonatkozásban jobb helyzetben van. A parasztság 1945-ben szabadságot is kapott meg tulajdonjogot is. A nagy többség földet kapott, majd később a mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött a termelőszövetkezeti közös tulajdon, és a tagoknak beleszólási joguk van nemcsak gyakorlati, hanem gazdasági kérdésekben, a vezetők megválasztásában és sok más kérdés eldöntésében. Tréfásan jegyezte meg Kádár elvtárs, de sok igazság van benne, hogy mit kapott 1945 után a munkásosztály: néhány éves harc árán megnyerte a hatalmat és vele együtt a két évig tartó inflációt. JL munkásosztály, különösen a nagyüzemi munkásság az első években áldozatkészen dolgozott, újjáépített, rongyoskodott és éhezett, segitette a falut. Szólt arról is Kádár elvtárs, hogy a parasztság a termelőszövetkezetek létrejötte révén nagy forradalmi változáson ment keresztül. Annak ellenére, hogy ma már nem több mii-