MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50

,••• f i - 7 - 'Sí sajátos köztársasági érdek. Ezekkel felerősödött nacionalista nézetek párosultak. Szerepet játszottak a közigazgatási kon­cepciókból fakadó tényezők is. így például a szövetségi párt­ós állami fórumok hatáskörének lényeges csökkentése, és a köztársaságok hatás- és jogkörének jelentős bővülése. Mindezt súlyosbították a gazdasági életben levő feszültségek, a fej­lődés kiegyensúlyozatlansága, a krónikussá vált infláció, a fogyasztás tulméretezettsége, a külföldi adósságok fokozása, a munkanélküliség, és még sorolhatnám tovább. Ilyen feltéte­lek között egyre nehezebbé vált a jugoszláv párt, a szocia­liimus erőinek a helyzete. Veszélybe kerültek a szocialista bázison elért vívmányok. Ez kedvezett a belső és külső ellenségnek, ellenforradalmi na­cionalista gócok alakultak ki, amelyek közül a legsúlyosabb­nak a horvátországi helyzet bizonyult. A jugoszláv kommunisták Szövetségének volt ereje a megfelelő következtetések levonásá­ra és az új pozitiv folyamat elindítására. A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége már 1971 tavaszán megkezdte és 1972 ja­muári országos konferenciáján kiszélesítette a válság leküz­désére irányuló tevékenységet. Egyértelművé és szükségszerűvé vált az olyan égető kérdések megoldása, mint a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége vezető szerepének növelése, a párttagság és a pártszervezetek aktivitásának erősitése, a különösen sú­lyos gazdasági problémák eldöntése, a szövetségi köztársasági szervek hatás- és jogkörének, tevékenységének valamiféle sza­bályozása, a káderpolitika felülvizsgálása. Erőfeszítéseket tettek a politikai és ideológiai munka javítására, ennek je­gyében visszaállították a pártiskolákat, újból bevezették az egyetemeken a marxista-leninista oktatást. Tito elvtárs személy szerint is igen nagy aktivitást tanusi­tott a válság leküzdése és a politikai irányvonal sikere ér­dekében. Beszédeiben, nyilatkozataiban, amelyek a drámai hang­vételt sem nélkülözték, őszintén feltárta a problémákat. Fel­lépése nyomán a Jugoszláv Kommunisták Szövetségében megkezdő­dött egy olyan folyamat, amely a párt élcsapat jellegét, a párt és a munkásosztály vezető szerepét hivatott helyreállí­tani. Növekvő hangsúlyt helyeztek a párthatározatok végrehaj­tására, a pártonbelüli akciók felszámolására, a demokratikus centralizmus visszaállítására és következetesebb alkalmazására. Kilátásba helyezték a szervezeti szabályzat módositását. Mind­ezek biztositása érdekében már eddig is jelentős személycse­reket és káderátcsoportositásokat hajtottak végre. Fontos kö­rülmény, hogy a régi harcosokra, a háborús veteránokra ma fokozottabban támaszkodnak. Előtérbe került a szociális gon­dok enyhitáse, széleskörű és határozott akciót inditottak a harácsolás ellen. A konszolidációs folyamatban kiemelkedő je­lentősége van annak a levélnek, amelyet az elnökség végrehajtó irodája és Tito elvtárs közösen intézett a párttagsághoz. Eb­ben a levélben a jugoszláv társadalmi életben meglevő hibákat és problémákat őszintén feltárták és kivezető programot adtak a válságos helyzet megszüntetése érdekében. A program végre­hajtásában a Tito elvtársat támogató vezetés egyik legfőbb fel­adata volt a horvát, majd a szerb nacionalista fésátek felszá­molása. A különböző jugoszláv megnyilatkozásokban aláhúzzák,

Next

/
Oldalképek
Tartalom