MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1972

27. ő. e. 1972. november 9. (73-177. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a központi bizottság 1972. június 15-i határozata alapján. Szóbeli jelentés: 75-92 - Feladatterv (gépir.): 93-117

mindenki számára kötelező határozat, amelyben kollektiv vé­lemény jutott kifejezésre. Most az a feladat, hogy ahol és amilyen mértékben szükséges, még magyarázzuk a határozatot, de most már úgy, hogy a végrehajtáshoz kérjünk támogatást. A vita most csak a határozat végrehajtását elősegítő tenni­valók kidolgozását szolgálhatja. Azt kell biztosítani, hogy a feladatokat mindenütt - a megyei szervektől a nevelőmunka műhelyeiig, az iskolákig - egységesen értelmezzék. A határozat végrehajtásában mind a központi, mind a helyi szerveknek vannak feladatai. A megyei feladatterv helyesen tükrözi a különböző szintű szervek feladatainak az arányait. Felhívja a figyelmet arra, hogy most egyaránt kisért a tü­relmetlenség és a kényelem, az intézkedések elsiettetésének és az elhúzódásának a veszélye. A fő veszély azonban az el­húzódás, a mindent felülről várás illúziója. Ezért a helyi szervek munkája kap nagy jelentőséget. Az ilyen bonyolult és összetett feladatoknál a központi intézkedések megvaló­sulása sok helyi tényezőtől - a pedagógusok módszereitől, a tanulók előképzettségétől, az oktatás feltételeitől, is­kolán kivüli tényezőktől és sok más egyéb tényezőtől- függ. Számos feladat végrehajtását pedig - részletesebb központi szabályozás nélkül - az iskolákban, a nevelő testületekben kell kezdeményezni. A továbbiakban a hátrányos helyzetű tanulók segitésének fon­tosságáról beszélt. A fizikai dolgozók gyermekei segitésének eddig gazdag, változatos módszereit sikerült kialakitani és ezt kell fejleszteni a jövőben. Nem lehet adminisztratív in­tézkedéseket várni, s küzdeni kell a segítségnyújtás olyan formái ellen, amelyek lekezelők, vállonveregetők és amelyek a fizikai dolgozók gyermekeit szinte elválasztják a többi gyermektől. Ezek a módszerek megalázók és eredménytelenek. A hátrányos helyzetű tanulók segítésében társadalmi össze­fogásra is szükség van. A leghátrányosabb helyzetben a cigánytanulók vannak. Közü­lük kerül ki a legtöbb túlkoros, a bukottak aránya 4o-45 százalék körül mozog, s nagy részük - egyes megyékben 85 százalékuk - nem jár iskolába. Az előterjesztés súlyának megfelelően foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cigánygyerekek eredményesebb oktatása nemcsak az iskolán múlik, az iskolá­val együtt a társadalomnak is többet kell tenni. Javasolja, a megyei szervek ismételten foglalkozzanak átfogóan e kér­déssel, s készítsenek külön tervet a cigánylakosság hely­zetének a javítására. A Központi Bizottság határozata az állami oktatás tartalmi szinvonala emelésére helyezte a hangsúlyt. A további mennyi­ségi fejlesztésnek gátat szab demográfiai helyzetünk ala­kulása is. Az elkövetkező néhány évben a 14 éves korú gyer­mekek száma olyan nagymértékben csökken, hogy ha a tovább­tanulók száma nem is emelkedik, akkor is nagymértékben csök­ken vagy megszűnik a^szakmai képzettséget nem igénylők után­pótlásának a lehetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom