MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1972
27. ő. e. 1972. november 9. (73-177. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a központi bizottság 1972. június 15-i határozata alapján. Szóbeli jelentés: 75-92 - Feladatterv (gépir.): 93-117
440Hon fi István elvtárs: /Megyei Pártbizottság propagandaés művelődési osztályanalTvezetője/ Az a véleménye, hogy az eszmei, politikai, pedagógiai egységről az utóbbi időben kevés szó esett. A határozat is, és minden fórumon elhangzó hozzászólások is hangsúlyozzák, hogy a határozat végrehajtásának döntő tényezője, kulcsszereplője a pedagógus. A pedagógusok többsége becsületesen, derekasan dolgozik, és arra törekszik, hogy a pozitiv követelmények valósuljanak meg. A jó szándék ellenére is előfordulnak olyan hiányosságok, amelyek akarva-akaratlanul rontják a tanitás hatékonyságát. Ezefi: legyőzésével az eredmények is nagyobbak lehetnének. A világnézeti nevelésben az egy nyelven beszélés hiánya abban domborodik ki, hogy nagyon sokan sajnos csak a világnézeti tantárgy kapcsán tartják szükségesnek a világnézeti nevelést és nem a teljes tananyaggal, az iskola munkájának egészével. A hazafias nevelést is reszortfeladatnak tekintik a tantestületek egyes tagjai, sokszor elsősorban a honvédelmi nevelésre szükitik. Eredményesebb lenne az állampolgári nevelés is, és a hátrányos helyzetű tanulók segitése is, ha az egységes értelmezés megvalósulna. Ma sokszor a hátrányos helyzetű tanulók teljesen jogos segitése perjorativ értelmet kap és a "hátrányos helyzetű" megjelölés hovatovább megbélyegzésnek, valamiféle szellemi szegénységnek számit. Pedig nem erről van szó, ezt valamennyi pedagógus jól tudja, csak a gyakorlatban a helytelen alkalmazás miatt alakul ki ez a megitélés. E feladatok megkövetelik az egy nyelven beszélést, az eszmei, politikai és pedagógiai egység megteremtését. Az egységet sémaszerüen nem lehet megvalósítani, azt minden tantestületnek magának kell kialakitania, az igazgató irányításával. Ebben a szakfelügyelet és az általános felügyelet egyaránt segithet. Az egység létrehozásának az alapja a Központi Bizottság határozatának az alapos megismerése, megértése és értelmezése legyen. Alkotó jellegű viták keretében váltsák aprópénzre a tantestületek a határozat szellemét. Az elmondottak szorosan összefüggnek a demokratizmus helyes alkalmazásával, továbbfejlesztésével. Az önálló gondolkodás, a tudatosabb és hatékonyabb cselekvés - az egyes pedagógusok részéről éppúgy, mint a kollektiva részéről - föltételezi a demokratizmus meglétét és állandó fejlesztését. Az egységes föllépés és cselekvés legfőbb mozgató rugcfe a hivatástudatból táplálkozó pedagógus vélemény állandó inspirálása, kibontakoztatása. Ebből következik, hogy a demokratizmus itt sem jelenthet valamiféle szabadosságot, vagy divatos, formális leereszkedést a beosztottakhoz. Ennek elérése a tantestületektől rendszeres és teiroékeny intellektuális együttélést igényel, felelősségteljes javaslatokat a nevelők részéről, integrálást az igazgatók részéről. Erre megvan a tantestületekben a lehetőség.