MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1972

27. ő. e. 1972. november 9. (73-177. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete és továbbfejlesztésének feladatai a központi bizottság 1972. június 15-i határozata alapján. Szóbeli jelentés: 75-92

- 4 Ma már látjuk: a reform bevezetésének tárgyi feltételei Somogy megyében gyengébbek voltak az országosnál, és a lehetőségeket a közoktatást irányitó szerveink csak részben használták ki. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket - megfelelő helyzetfelmérés és távlati elképzelés hiányában - gyakran ötletszerűen, nem a legégetőbb szükségletek kielégitésére fordították^ A körzetesítés fejlesztésekor nem számoltak az iskoláskorúak számának alakulásával, a demográfiai hullámmal, valamint azzal, hogy az 1961. évi III. törvény a tankötelezettségi kor két évvel meghosszabbította. Ez szintén a tanulólétszámot emelt e. Az oktatás-nevelés hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolta, hogy a pedagógus utánpótlást nem kielégitő ütemben biz tositották. A felsőfokú pedagógusképzés nem elégítette ki az oktatási területek szakember-szükségletét. Az óvodákban tanévenként 15-2o, az általános iskolákban lo-12 százalékban kellett képesítés nélkülieket alkalmazni, akik közül minden tizedik szerzett levelező utón pedagógiai képesitést. A tantestületek eszmei-politikai, pedagógiai egységének kialakulását lassitotta a nagyfokú nevelői fluktuáció, amely ma is súlyos gondunk. Az általános iskolákban a tartalmi munka tapasztalatai a következők: - A kiváló és jó képességű tanulók tanulmányi és teljesítmény szintje javult. Az átlagos és a gyengébb képességű tanulók körében ismert a túlkorossá válás Aukás, osztályzatlanság, felmentés miatt/. Az 1971/72-es tanévben majdnem minden ötödik tanköteles gyermek túlkoros /19,6 százalék/ volt. Az első osztályokban a bukások számának csökkentésére tett erőfeszítés kevés eredménnyel járt. Tanévenként az első osztályba járó tanulók 14,5 százaléka osztályt ismételt.