MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971
23. ő. e. 1971. február 19. (66-113. o.) - 2. Az 1971. évi országgyűlési képviselő-választások politikai és szervezeti előkészítése.. Szóbeli kiegészítés: 90-98
33" -9TJ^r Tisztelt pártbizottság! A választásokkal kapcsolatos kádermunka fő elveit a Politikai Bízottság határozatában körvonalazta. A választási káderpolitikai elveknek szerezzünk érvényt minden szinten, amikor a jelölteket kiválogatjuk, amikor a testületi szervek létrehozásán munkálkodunk/ 1 Somogy megyében 12 országgyűlési képviselőt, 3774 községi és városi tanácstagot kell választani. Közvetett választással 77 megyei tanácstag lesz választva. Körültekintő munkát igényel a választások lebonyolítását végző tisztségviselők kiválogatása, A Politikai Bizottság megszabta azokat a követelményeket, amelyeket a választott testületek összetételénél, az arányok kialakításánál szem előtt kell tartani. Az egyik ilyen követelmény a választott szerveken belül a párttagok és pártorvkivüliek arányának jelenlegi fenntartása. Társadalompolitikai igény, hogy a mai arányok maradjanak meg a jövőben is. Ez azt jelenti például, hogy az országgyűlési képviselők 25-3o százaléka, a megyei tanácstagoknak egyharmada, a községi és városi tanácstagoknak mintegy 6o százaléka pártonkívüli legyen. Természetesen ezen kívül egyéb arányokról sem szabad megfeledkezni. Biztosítani kell, hogy a fiatalok, a nők, a termelő munkában részt vevők kellő számban kerüljenek be a tanácsokba, az országgyűlésbe. Amikor az arányok helyes kialakításáról beszélünk, akkor azt nem taktikai okokból, s még kevésbé a statisztika kedvéért tesszük. Ez a párt szövetségi politikájából fakad, a szocialista demokrácia további fejlesztésének igen fontos feltétele," 1 Hangsúlyozni kell azonban a fogalmak helyes értelmezését. Mindenképpen biztosítani kell a pártonkivüliek arányát, de nem akárhogyan, olyan pártonkivüliekre essen a választás, akik az mellett, hogy egyetértenek a párt alapvető politikai célkitűzéseivel, köztiszteletben álló, tekintélyes emberek legyenek, fontos követelmény a közéleti jártasság, illetve alkalmasság. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az arányok betartása rendkívül fontos, de ezt helyesen kell értelmezni, úgy kell dolgoznunk, hogy a statisztika mögött tartalmas káderpolitikai munka legyen. Tisztelt pártbizottság! Szervezés-politikai feladataink közül kiemelkedő jelentőséggel birnak a jelölőgyülések. Az új választójogi törvényünk lényeges eleme, hogy a képviselők és tanácstagok kiválasztásában az eddigieknél is nagyobb lehetőséget biztosit a választópolgároknak. Ennek érdekében a tör-* vény az állampolgárok gyűléseire bizza a jelölést és jogilag garantálja a több jelölt indítását, amennyiben arra megalapozott társadalmi igény mutatkozik. Ezt a célt szolgálja az a módosítás is, hogy a jelöltek egyenlő feltételekkel indulhatnak a választósokon, nemcsak a szavazatok leadása során, hanem a választási agitáció lehetőségeit tekintve is. Választási rendszerünk demokratizmusának szélesítése mindenekelőtt a jelölés rendszerének továbbfejlesztésével valósitható meg. Országosan is, de megyénkben is az 1967-es választások egyik fontos tapasztalata az volt, hogy a jelölőgyülés - a szavazás mellett - a választási eljárás legfontosabb politikai és jogi aktusává vált, A régi választójogi törvényünk