MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971
23. ő. e. 1971. február 19. (66-113. o.) - 1. Az MSZMP X. kongresszusa határozataiból adódó megyei feladatok.. Szóbeli előterjesztés: 68-79
Az elmúlt időszakban sajnos több olyan példa erősiti a fentieket, amelyeknek nem lett volna szabad előfordulniuk. Ha a villamossági gyárban a vállalati gazdasági, politikai és társadalmi vezetés jobban odafigyelt volna a dolgozók problémáira, akkor a festőüzem dolgozóinak egy csoportja nem tagadta volna meg a munkát, és nem kért volna segítséget az SZMT-től és a Somogyi Néplaptól. Az igazgató, a párttitkár^ és a szakszervezet mit sem tudott az egészről, bár azt tudták, hogy három éve egészségtelen körűt* menyek között dolgoznak az itteni munkások. A múlt hét végén a nagyatádi konzervgyárban keletkezett komolyfeszültség a normarendezés miatt és 100 asszony beszüntette a munkát. Hasonló eset történt a tabi gépjavító állomáson is, A helyiek nem tudtak róla, nem jelentették. Deák elvtárs, a MEZŐGÉP igazgatója kérdésünkre ugy reagált, hogy "ez nem egészen így volt/* E jelenségek azt bizonyítják, hogy több helyen nincs kellő kapcsolata az üzemek gazdasági, párt és szakszervezeti vezetőinek a dolgozókkal,' Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy ott is előfordulnak ilyen sajnálatos esetek, ahol függetlenített párttitkár és SZ3B titkár van (VBKM)* A kaposvári állami gazdaság függetlenített párttitkárára az üzem három kommunista munkása is panaszkodott," Kifogásolták, hogy a párttitkár nem áll hivatása magaslatán. Pártbizottságaink, pártszervezeteink a jövőben szerezzenek egyértelműbben érvényt az emberekkel való kapcsolat, foglalkozás helyes gyakorlatának, A magasabb szinten folyó munkával és a megye fejlődésével szorosan összefüggő kérdés építőiparunk állapota. Célkitűzéseinkkel ellentétben az építőipar termelése 1969-hez viszonyítva 3-4 százalékkal csökkent. Ez az állapot ma már lidércként nehezedik a megyére. Az építőipari vállalatok esetenként önös érdekeikre hivatkozással nem tudnak egymással kooperálni, mindenki saját elképzeléseinek útját akarja járni. Természetesen ehhez elvárják az állam és a tanács támogatását is. Ez nem engedhető meg, ezért a megyei tanács és az érintett vállalatok vezetői szerezzenek érvényt az 1969. május 9-i vb-határozatban foglaltak gyakorlati megvalósításának. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy "Az utóbbi két évben bekövetkezett stagnálás, illetőleg visszaesés fokozta az építési igények és kivitelezői kapacitás közötti feszültséget. Erre utal az a körülmény, hogy az állami építőiparban 1968-tól kezdődően az elutasított építőipari igény évről évre halmozódott, 1970-ben már több mint 400 milliós nagyságrendű volt. 1 * Ez 1300-1400 új lakást jelent. Nem akarom bántani az építőipart. Ellenkezőleg; a segítés a szándékunk. De el kell mozdulniuk a jelenlegi holtpontról. Lendületesebben kell hozzáfogniuk a IV. ötéves tervben rájuk háruló feladatok végrehajtásához, A starton nagyon sok múlik. Szinte valamennyi megye négy év alatt akarja megvalósítani ötéves lakásépítési tervét. Mi se késlekedjünk,"
