MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. január 22. (2-65. o.) - 1. Előterjesztés a politikai bizottság 1970. november 10-i határozata alapján Somogy megye 1970. évi gazdasági helyzetéről és javaslat az 1971. évi feladatokra.. Szóbeli előterjesztés: 3-14

Hetedik fő feladatként kezesük a társulások szervezését, és a társulások szervezésén keresztül akarjuk megyénk gazdasági életét potenciálisabbá, ütőképesebbé, még dinamikusabbá tenni. Kiemelt feladatként kezeljük továbbra is a megye lakosságának életszínvonal növelését. E tekintetben szintén pár tized százalékkal gyorsabb ütemet látunk megvalósíthatónak, lehetségesnek, mint az országos átlag. Ezek után szabad legyen egy-két ágazatra konkrétan is éátérni. Az iparban 10-12 százalékos fejlődéssel számolunk 1971-ben. Az ipar termelésének emelkedését olyan formában képzetük el, hogy az épitő jellegű beruházásokra való ösztönzés helyett a rekonstrukciók, a technika korszerűsítését kell jobban előtérbe helyezni 1971-ben. Megindul megyénk egyik legnagyobb beruházása, a faipar fejlesztése. A faiparban mintegy 210-220 millió forintos beruházás valósul meg, s ennek eredményeképpen ténylegesen somogyi alapanyagból fogunk megfelelő termékeket gyártani. 1971-ben megvalósulásra kerül a barcsi ipartelep teljes előkészítése, terveztetése. A munka hatásfokát a gazdasági hatékonysággal kívánjuk mérni, mert ez az a mutató, aminek alapján ténylegesen lehet is, kell is értékelni a vezetők munkáját. A munka hatékonysága emelése érdekében a termelékenység emelése az, amit nagyon előtérbe kell helyeznünk. Ehhez növelni kell a vezetés szinvonalat. A termelékenység emelésének másik komoly elemeként az üzemen belüli munkaszervezés javítását kell előtérbe helyezni, A termelékenység emelését szolgálhatja a szűk keresztmetszeteknek a csökkentése is. Ugy látjuk, hogy nem mindenütt van összhang az alkatrészek, késztermékek és félkésztermékek gyártása a termelési folyamatban. Ezért félkésztermékekből elég nagy készletek halmozódnak fel. A műszaki fejlesztésre nagyobb gondot kell fordítani, s ugyancsak jelentős előrelépésre van szükség a munkaerőgazdálkodás javítása terén is*"" A termelékenység emelése és az új közgazdasági szabályzók indokolttá teszik, hogy a vállalatok vizsgálják felül az adminisztratív létszám alakulását, helyenként még a produktív létszám alakulását is. Ugyanis több vállalatnál jelentős mértékben csökkent a fizikai dolgozók száma, az adminisztratív létszám pedig emelkedett. Azt javasoljuk, hogy ténylegesen vagy viszonylagosan csökkentsék az adminisztratív létszámot. Azért ténylegesen vagy viszonylagosan, mert a fejlődő vállalatoknál csak viszonylagos csökkentésről lehet szó, tehát az adminisztratív dolgozók létszámát nem növelik olyan gyors ütemben, mint ahogy a fizikai dolgozókét. A beállott vállalatoknál tényleges csökkentésről is szó lehet. Az volna a helyes, ha az ilyen formában megtakarított bér egy részét a viszszamaradott dolgozók kaphatnák meg. Egyetértünk azzal, hogy 1971-ben is növekedjen a vállalatok nyeresége (az építőipari vállalatoké is), de ez a növekedés essen egybe a társadalom érdekeivel, a lakosság érdekeivel. Tehát ne a kalkulátoroktól függjön, hogyan lehet az árat emelni burkoltan vagy nyilvánosan is, hanem ténylegesen a jobb munkaszervezés eredménye, a modernebb termékek bevezetésének eredménye által növekedjék a vállalatok nyeresége.