MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971
23. ő. e. 1971. január 22. (2-65. o.) - 1. Előterjesztés a politikai bizottság 1970. november 10-i határozata alapján Somogy megye 1970. évi gazdasági helyzetéről és javaslat az 1971. évi feladatokra.. Szóbeli előterjesztés: 3-14
Összegezve az eredményeinket, elmondhatjuk, hogy olyan eredményeket értünk el 1970-ben, amelyek megfelelő alapot szolgáltatnak 1971. évi feladataink teljesítéséhez. Az 1971-es tervek elkészítésénél figyelembe kellett venni azokat a fogyatékosságokat is, amelyek megyeileg és országosan is megvannak. Az egyik ilyen prob* léma , hogy a nemzeti jövedelem emelkedése nem érte el a tervezett szintet, A nagyobbik probléma azonban az, hogy a fogyasztás sokkal gyorsabban emelkedett, mint ahogy terveztük, 1 Emellett igen komoly gond a felhalmozás arányának növekedése isi 5 Mindezek következtében jelentős mértékben romlott a fizetési mérlegünk^' A fizetési mérleg 25-30 millió dolláros tervezett romlása helyett 80 millió dollár lett a romlás, A költségvetés tervezett 1,9 milliárdos hiánya is nagyobb, mintegy 3,5 milliárdos lett, amelynek egy része a gyorsabb ütemben Máralmló dotációkból származik, mondhatnánk a túllépés szinte teljes egészében ebből állott elő, amely azonban bizonyos mértékig pozitív is volt, mert elősegítette a korábbi hiánycikkek körének csökkenését, A túllépéshez hozzájárult az is, hogy a mezőgazdaság építőjellegű és egyéb beruházásaiból adott állami támogatás összege mintegy 630 millióval több a tervezettnél. Megyénkben nem emelkedett olyan ütemben a munka termelékenysége, mint országos átlagban. Somogyban csak 50 százalékkal emelkedett, országosan pedig 80 százalékkal. Ebbeli lemaradásunk behozásához még több ötéves tervre van szükség,"! Nagyon komoly problémát okozott, hogy az építőipar 1970-ben nem fejlődött megfelelően. Ha kiszűrjük az árváltozások hatását és hozzászámítjuk, hogy a jelenlegi stagnálás az egy százalékos létszámemelkedés ellenére is fennáll, akkor megállapíthatjuk: az építőipar termelékenysége tovább csökkent, és nem kielégítő az épitőalapanyagipar fejlődése sem. Véleményünk szerint az építőipari vállalatok nem készültek fel megfelelően az 1971-es lakásépítésre, nem készült annyi cölöpalapozás, mint amire szükség volna," Ennek következtében 1970-ben a lakásépités az előző évek átlaga alatt lesz,^ Probléma az is, hogy a lakossági szolgáltatások nem nőttek megfelelőképp en. Termelőszövetkezeteink a második félévben fizetési gondokkal is küzdöttek, de egyes intézkeéseikkel nem érthetünk egyet. Felélték a biztonsági tartalék alapjukat, ami körülbelül 80 millió forintot tett ki. Ugyanakkor csökkentették a műtrágyavásárlást, ennek következtében kevesebb műtrágya került a földekre, mint a korábbi években. Nem érthetünk egyet azzal sem, hogy több termelőszövetkezetünk nem eléggé meggondoltan eladta a kukoricát, sőt egykét helyen tenyészállat értékesítés is előfordult. Pedig ezekben a szövetkezetekben nagy szükség lett volna a tenyészállatokra. A kukorica eladása a takarmányfelesleggel rendelkezők esetében nem negatív. De úgy eladni a kukoricát, hogy 1970-ben eladom és 1971-ben megint meg fogom vásárolni, véleményünk szerint nem egészséges törekvés. Komoly problémát jelent, hogy szövetkezeteinknél mintegy 70-80 millió körül lesz az alaphiány, amely hiányon belül 18-20 milliós lesz a tényleges veszteség. Nem vagyunk megelégedve azzal a ténnyel sem, hogy a zöldségtermő területek évről évre csökkennek. Arra kérnénk a tsz vezetőket, hogy az ilyen spekulációt és az ilyen rövidlátó gazdaságpolitikai elképzeléseiket szüntessék meg. Ehelyett nyugodtan forduljanak a termelőszövetkezeti tagsághoz, s bátran mondják meg, hogy a nagyobb kiesések következtében nem tudják azt a jövedelemszintet bizto-