MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

24. ő. e. 1971. szeptember 28. (120-260. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és fejlesztésének feladatai Somogy megyében, a X. kongresszus határozata alapján.. Előterjesztés: 122-140 - Szóbeli kiegészítés: 141-146

Pejlődött az agitáció is. A pártnapok keretében, a megyei sajtón és egyéb rendezvényeken keresztül rendszeresen hozzájárultunk a politika időszerű kérdéseinek ismertetéséhez, nagy társadalmi feladataink megvalósitásához. Pártbizottságaink fontos feladatuknak tekintik, hogy eszmeileg, politikailag ellenőrizzék és meghatáróan befolyásolják az ideológiai, kulturális, propaganda- és agitációs munkát. Következetesen küzdenek a marxista-leninista eszmék megértetéséért, a lakosság szocialista tudatának erősitéséért, a kispolgári ideológia, szemlélet, erkölcs és szokások leküzdéséért. Tapasztaltuk azt is, hogy egyesek passziv, közömbös magatartást tanusitanak. Erre a tipusra általában jellemző, hogy nem áll ki a párt politikája mellett a nyilvánosság előtt, vagy kétféle véleménye van: egy "hivatalos" és egy "magán". Az ilyen párttagok eltűrik maguk körül a fegyelmezetlenséget, nem emelnek szót a közéleti visszáságok ellen. Néhány községben előfordult - például a tanácsválasztások idején -, hogy a párttagok egy része kétféle álláspontot foglalt el: együtt szavaztak a többi kommunistával a párttaggyűlésen, de a tanácsülésen már nem tartották magukra kötelezőnek kiállni a közösen elhatározott álláspont BWllett. Az ilyen megnyilvánulás és^magatartás gyengiti a párt eszmei, politikai, cselekvési egységét. Ez alkalommal is hangsúlyozzuk: az alapszervezeteknek döntő részük volt és lesz a jövőben is a párt poliikájának megértetésében, elfogadtatásában és megvalósításában. Pontos feladat, hogy tovább javuljon a párttagság és a pártvezetőségek eszmeipolitikai felkészültsége, erősödjön önállósága, kezdeményező készsége, fejlődjön munkamódszere, munkastílusa. Tisztelt pártbizottság! Jelentésünk öszeállitásánál arra törekedtünk, hogy a figyelem mindenekelőtt a közgodolkodás politikai, tudatbeli megjelenésére összpontosuljon. Emellett természetesen kitérünk a közgondolkodás ideológiai, erkölcsi, gazdasági és jogi összefüggéseire is. Előterjesztésünket - éppen a téma sokrétűsége és bonyolult volta miatt - koránt sem tartjuk teljesnek. Jónéhány megállapitásunk - meggyőződésem - vitát vált ki a megyei pártbizottság tagjaiból. Erre feltétlenül szükség is van, hisz a kiterjedt vizsgálódás, a tapasztalatok összegezése, az anyag többszöri átdolgozása sem biztosithatja azt, hogy minden észrevételünk és megállapításunk háLytálló. Előfordul jelentésünkben pontatlanmegfogalmazás is. Engedjék meg, hogy arra próbáljak utalni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek a továbbiakban feltehetően nagyobb figyelmet érdemelnek, s amelyektől megállapításaink gazdagítását, ezáltal döntéseink és twvábbi munkánk megalapozottságát várhatjuk. Vita várható többek között abból az észrevételből, hogy a kispolgári gondolkodás és mentalitás nem egyik vagy másik osztályra es rétegre hat, hanem - kisebb vagy nagyobb mértékben - de fertőzi közgondolkodásunkat, a munkásokét csakúgy, mint a tsz-