MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

24. ő. e. 1971. szeptember 28. (120-260. o.) - 1. A szocialista közgondolkodás állapota és fejlesztésének feladatai Somogy megyében, a X. kongresszus határozata alapján.. Előterjesztés: 122-140 - Szóbeli kiegészítés: 141-146

Pártunk X. kongresszusa igen nagy figyelmet forditott a közgondolkodás állapotára, és fontos határozatokat hozott e témakörre vonatkozóan is. Előterjesztésünk - amely széleskörű vizsgálódás alapján, a párt és társadalmi szerveken kivül több mint száz pártmunkás és társadalmi aktivá közreműködésével készült - a X. kongresszus megállapításaiból és a somogyi valóságból kiindulva kisérli meg feltárni e rendkivül bonyolult kérdéscsoport-néhány öszefüggését. Szükséges utalni arra, hogy az anyag mindenekelőtt a cimben szereplő szocialista közgondolkodás - helyzetével foglalkozik. Örvendetes - ahogy azt jelentésünkben is bizonyitjuk -, hogy az emberek tudati fejlődésében egyre több szocialista elem fedezhető fel, egyre szélesebbkörü a párt politikájával való azonosulás, magatartásukat is mindjobban a szocialista erkölcs normái határozzák meg. De társadalmi fejlettségünk mai szintjén a szocialista közgondolkodás általánossá válásáról, monopol jellegéről nem beszédétünk. Ezért vállalkoztunk arra is,hogy a közgondolkodás szocialista elemeinek felvázolása mellett bemutassuk az ezzel ellentétesen ható tényezőket is, hogy reálisabban körvonalazhassuk sokrétű és felelősségteljes feladatainkat is. Megyei pártbizottságunk tisztában van azzal, hogy a gazdasági szerkezetben bekövetkezett változások hogyan hatnak a társadalmi struktúrára, a dolgozó osztályok és rétegek tudatára. A társadalmi mozgás főbb jellemzőit mégis szükséges felidézni: Megyénkben az elmúlt években is gyors társadalmi mozgás volt megfigyelhető. A munkásosztály létszáma a két kongresszus közötti időben országosan 8 %-kal gyarapodott, nálunk viszont 22 OOO-ről 31 000-re nőtt az iparban, épitőiparban dolgozó munkások száma. Uj iparágak, uj szakmák jelentek meg. Az üzemekben nagy számban vannak jelen fiatalok. Örvendetes, hogy munkásaink közel 50 %-a. lányok, asszonyok közül kerül ki. A munkások többségének közérzete jó, felelősséget éreznek a megye fejlődéséért. A szocialista brigád- és munkaversenymozgalom megyénkben is tömegmozgalommá vált. Ez segiti a gazdasági, erkölcsi fejlődést, erősiti a kollektiv szellemet. Munkásosztályunk gyors számszerű növekedése azonban arra int bennünket, hogy körükben még többet kell tennünk politikai öntudatuk, egységük, szervezettségük továbbfejlesztéséért, mert a munkások egvrésze - különösen a mezőgazdaságból és más területről érkező új munkások, a bejárók és kétlakiak jelentős része - politikai kérdésekben tájékozatlanabbak a kívánatosnál, gondolkodásukban, magatartásukban megtalálhatók még korábbi és mostani életmódjuk ellentmondásaiból fakadó hatások is. A falusi társadalom legalapvetőbb jellemzője, hogy évről évre csökken a mezőgazdasági népesség aránya, no a munkások, alkalmazottak és az értelmiség közvetlen részvétele a falu társadalmi és politikai arculatának javitásában. A falu gazdasági életében azonban továbbra is a mezőgazdaságé, ezen belül a termelőszövetkezeteké a legnagyobb szerep* Jelentőségét mutatja, hogy a megye mezőgazdaságában előállitott termelési értéknek mintegy 70 %-át a termelőszövetkezetek adják.