MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

[Qi l&r A. 18 és ezt nem szabad beskatulyázni. Mindenegyes gazdasági ve­zetés maga döntse el azt, hogy milyen formában kivánja^kap­csolatait tartani a tagsággal. A magam részéről a beszámo­lót, mint paraszt ember nagy örömmel fogadtam. A jelentés meghatározza, hogy a párt és a tanács vezetői mélyrehatóan foglalkozzanak és segitsék a közös gazdaságokat, az egye­sült gazdaságokat. Erre nagy szükség is van. Azonban ne úgy segitsék, hogy konkrétan beavatkoznak egy-egy feladatkörbe, hanem adjanak szempontokat, többféle szempontot, és ^adjanak perspektívákat és minden gazdaság a maga vonatkozásában vá­lassza ki ezekből azt, ami neki a legjobb. Kivánjuk a segít­séget, mert emberek vagyunk, és mint Losonczi Miska barátom mondta, el is,fáradunk, elcsüggedünk, van amikor formán kí­vül vagyunk. Es kérjük a párt és tanács vezetőit, hogy se­gitsék visszaadni a formánkat, hogy tovább tudjunk dolgozni. Még arra kérem a párt és tanács vezetőit, hogy igaz, őszin­te baráti közelséggel és szóval acélozzák szorgalmunkat, a­karaterőnket, kitartásunkat. T a k á c s Árpád elvtárs: Tiz-tizenkét év távlatából megállapíthatjuk, hogy a tsz-moz­galom elérte igazi célját. A nagyüzemi gazdálkodás előnyét ma már mindenki elismeri. Megteremtődtek a feltételei annak, hogy a mezőgazdaság tudományos vívmányai a gyakorlatban va­lósuljanak meg. A tsz parasztság ma már saját sorsán keresz­tül látja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, és azt, hogy ez a számára megélhetést és biztonságot teremtett. A szocialis­ta nagyüzemek létrehozása nagymértékben megváltoztatta a falvak gazdasági és politikai arculatát. Az 500-1500 holdas tsz-ek ma már képtelenek a fejlődéssel lépést tartani. Nincs lehetőségük különböző növényféleségek komplex gépesítésére. Továbbá egyes ágazatok iparszerü termelésének megvalósítására és fejlesztésére. Ezen okokból kiindulva vetődött fel 1969. tavaszán az ordacsehi Március 15 tsz és a fonyódi Magyar Ten­ger tsz egyesülésének gondolata. A két üzem egyesülésének feltételei kedvezőek voltak. A két község területileg hatá­ros, azonosak a talajviszonyok, a tagság jövedelemszintje is azonos volt. Mindkét tsz pártszervezete, vezetőségének hatá­rozata támogatta, kiállt az egyesülés mellett, igy az ag­gályoskodókat meg tudtuk győzni. Az egyesülés fordulópontot jelentett mindkét tsz életében. Mindkét tsz külön egységet alkotott, mások voltak a helyileg kialakult szokások, veze­tési, gazdálkodási módszerek. Eredményeink azt mutatják,hogy az egyesült tsz kiállta a próbát, A megválasztott csúcsve­zetőség, a tsz vezetőség kezdettől fogva arra törekedett,hogy olyan légkört teremtsen, hogy mindenki nyugodtan dolgozzon és munkájában a maximálisát nyújtsa. A beindulás előtt egyik alapkövetelmény az volt, hogy a közös tervet mihamarább el­készítsük, hogy ezen keresztül lássa a tagság és a vezető­ség, hogy az egyesült gazdaság milyen termelési eredményeket képes elérni. Mindkét tsz őrizkedett attól, hogy a zárszá­madáskor elvtelen kiosztásokat végezzen. így beinduláskor

Next

/
Oldalképek
Tartalom