MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

lozófiát is könnyen veszi, mert józan, természetes gon­dolkodással rendelkeznek. Tapasztalatból mondom, hogy^az első félév nehézségei után külön öröm ezekkel az elvtár­sakkal foglalkozni. És nyilván ez a vezetést lényegesen erősiti. Bár itt mezőgazdaságról beszélünk, mégis külön aláhúznám: az a politika, amelyet az utóbbi több évben folytat a me­gyei vezetés az ipar meghonosítására, változatlanul meg­követeli, hogy ez a gondolat kapjon hangsúlyt mindenütt, ahol a társadalmi előfeltételek megvannak. Hiszen ez a me­zőgazdaság fejlesztését is nagymértékben szolgálja. Ehhez kivánok én a megyei vezetésnek további szükséges harcot, és ehhez egészséget. Sasi János elvtárs; Annak ellenére, hogy az előttem szóló elvtársak az anyag­gal kapcsolatosan már véleményt mondtak, én is elmondom, hogy az előterjesztést igen jónak, őszintének tartjuk, és olyannak, amely ténylegesen hűen tükrözi az egyesült tsz­ek helyzetét. Külön elismerésre méltó a gazdaságpolitikai osztálynak az előterjesztéssel kapcsolatosan végzett azon munkája, hogy szinte valamennyi egyesült tsz-ben helyszi­ni vizsgálatot tartott a különböző társadalmi munkások be­vonásával. Újszerűnek is tartom az előterjesztést olyan ér­telemben, és helyesnek, hogy a pártbizottság nem az egész szövetkezeti mozgalmat tűzte most napirendre, hanem a szö­vetkezeti mozgalomban a legjelentősebb, talán a legnehe­zebb területet, ahol a legtöbb tennivaló van, hogy az egész szövetkezeti mozgalmat az egyesült tsz-eken keresztül is előrébb tudjuk vinni. Szeretném megemliteni, hogy amikor a megyében a tsz egyesüléek megkezdődtek, akkor elég vegyes érzelmekkel fogadták sokan, még a központi szervek részé­ről is. Véleményem szerint a legilletékesebb testületi fó­rum a megyei pártbizottság e kérdésben mindig helyesen fog­lalt állást. Megjegyzem azt is, hogy Somogy megyében nem volt soha sem a párt, sem az állami vezetésnél vagy azok kö­zött az elvtársak között, akik ezzel a kérdéssel foglalkoz­tak olyan nézet, hogy 20 ezer holdas tsz-eket hozzunk lét­re, de azt is vallottuk, hogy ezer holdas nagyüzemeket nem lehet tartósan fejleszteni. Az élet bizonyította, hog y az egyesülések előrébb vitték a szövetkezeti mozgalmat, és nagyobb lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy a megye tsz-ei gyorsabban tudjanak megszilárdulni, fejlődni. 1959-ben a megyében az egy tsz-re jutó átlagterület 1 500 hold volt, az egy tsz-re eső szántóterület mindössze 1 084 kh volt, és most az anyagban föltüntetett egyesülések után is az átlag­területe a tsz-eknek összevetve 3 700, és szántóterületben 2 400 - 2 500 kh-at tesz ki. A párt-vb az elmúlt évben már nagyon helyesen azt a . célt tűzte a pártapparátus és állami szervek elé, hogy legfontosabb feladata a tsz-mozgalomban az egyesült tsz-ek megszilárdítása és ez határolta be az ál­lami szervek, a pártszervek tevékenységét is, mert az el­múlt években a legnagyobb^figyelmet az egyesült tsz-ek meg­erősítésére, megszilárdítására szenteltük. Sajnos, ahogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom