MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

köszönet az egyesült tsz-ek tagságának, vezetőinek.kt eredmények ellenére őszintén meg kell^mondanunk azt is, Jiogy az egyesüléssel járó minős.égi változásokhoz még jelentős tartalékok vannak, s ezek kiaknázására sokkal hatékonyabban, dinamikusabban kell dolgozni. Ugy érzem, nem figyeltünk oda teljes egészében a nagy^egyesült tsz-ek vezető garnitúrájának kialakítására. Természetszerű, hogy egy 800-1000-1500-2000 holdas, egy községben működő termelőszövetkezet vezetőjének sokkal kisebb gondjai vannak, mint egy 3-4-5 községet magában foglaló egyesült tsz vezetőjének. Az az elvtárs, aki a maga 1500-2000 holdján képességének a maximumát nyújtva, igen becsületesen,derekasan gazdálkodott, irányitott, ma a megnövekedett feladatok olyan problémák elé állitják, amelyeket nem képes megoldani. Ezért önmagával vivődik. Ennek a rosszabb vezetésnek esetleg káros politikai kihatásai is vannak, de káros gazdasági kihatásai is. Mindez gátolja a hatékonyságot, a dinamikusabb kibontakozást a termeléshozam, a fejlődés tekintetében. Csizmadia elvtárs hozzászólásából kitűnt, hogy Tapsonyban akkor növekedett 11 %-kal a személyi jövedelem, amikor a mezőgazdaságot súlyos csapás érte. A jövedelem úgy növekedett, hogy a tartalékaikat felélték, tehát nemcsak a megtermelt javakat osztották el, hanem a tartalékot is, ami lehet állóalap, biztonsági alap stb. Mivel van egy jogos követelmény, hogy minden évben emelkedjék a parasztság életszínvonala, igy most nehéz ezt a 11 százalékot tovább növelni ebben az évben, nem beszélve arról, hogy minél sürgősebben pótolni kell azt a biztonsági tartalékot, amit 1970ben feléltek. Szóval "ez jó a parasztságnak", de nem jó a népgazdaságnak, és ez olyan lehetetlen követelményeket támaszthat a vezetés felé, ami bizony további feszültséget és egyéb problémákat okozhat. Sajnos ez a jelenség több szövetkezetre jellemző. A másik probléma az egyesült termelőszövetkezeteknél a nagyobb mérvű szakosítási folyamattal kapcsolatos. A folyamatban lévő beruházások költségei lényegesen meghaladják a tervezett költségeket, amelyeknek biztositása saját alapból nem lehetséges, nem beszélve a telepeknek forgóeszközökkel való benépesítése problémájáról, ami újabb forgóeszköz igényt jelentene. Itt alá szeretném húzni: ez egy olyan kérdés, amire föl kell figyelnünk, és valamilyen megoldást előbb-utóbb kell találnunk. A nagy /5-8-10 ezer holdas egyesült tsz-eknél/ sokkal intenzivebben kellene foglalkozni a közgazdasági munkával, a közgazdasági szemlélettel. Ma egy ilyen nagyüzemben valamilyen gazdasági döntést hozni sok variánsszámitás hiányában, nem körültekintő és meglévő információk birtokában nagyon nagy felelőtlenség volna. Szomorú,^ hogy a tsz-ek többségében a főkönyvelői poszton lévő elvtársak közül nagyon kevés a közgazdasági egyetemet, számviteli főiskolát és egyéb magasabb iskolát végzett elvtárs. Meg szeretném emliteni még az eszközellátottság kérdését és problémáit. Örvendetes, hogy az utóbbi két-három évben ezen a téren is javulás van. De meg kell mondani, hogy ezek az