MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. január 27. (2-75. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22

nagykereskedelem részére értékesített termékek arányag /22 %ról, 13 %-rao/ Egyes gazdálkodó egységek a lakosság közvetlen fogyasztását kielégítő cikkek és szolgáltatások gyártása terhére nagymértékoen előtérbe helyezték a nagyvállalati kooperációt és bérmunkát

a A vegyes profilú gazdálkodó egységeknél a lakosság részére végzett szolgáltatások mennyisége tovább csökkent. A kisipari termelőszövetkezetek a lakosság részére 1969-ben 6 %-kal kevesebb szolgáltatást végeztek,. Ezen belül az-építőipari szolgáltatások értéke 22 %-kal kisebb a korábbinál. Ez évben is fontos politikai és gazdasági feladat az ipari termelés elért üter mének tartása

s illetve további fokozása. A feladat megvalósítása érdekében á felügyeletig szervek, a tanácsi szakigazgatási szervek és a pénzügyi szervek folyamatosan értékeljek a vállalatok üzletpolitikáját és gyors orientációkkal, segítségnyújtás-sal akadályozzák meg a fentebb felsorolt hibák megismétlődését. A pártalapszervezetek lépjenek fel a termelés növekedésének indokolatlan mérséklésére irányuló törekvések ellen. Legyenek szorgalmazóiba piaci igények kielégítésének, kezdeményezői az intenzív növekedést sogitő vállalati tartalékok feltárásának, a vaunkat ormelékenység javításának és a szervezettség fokozásának. A * vállalati gazdasági vezetők politikai felelősségét is ezért kell nagymértékben növelni, de-egyéb ösztönző eszközök érvényesítése is indokolt velők szemben,, Megyénkben a foglalkoztatóiak száma 1 %-kal emelkedett, E téron a korábbi évek tendenciái a jellemzők; Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, ugyanakkor a nem mezőgazdasági ágazatokban 5-6 %-kal - ezen belül az iparban 9-10 %-kal több a foglalkoztatott. A foglalkoztatás növekedése Keposváron, Nagyatádon és Marcaliban volt a legjelentősebb. A foglalkoztatottak szamának és arányának ily módon való alakulása kedvcső, s a fejlesztési célkitűzéseinkkel Összhangban van. E gazdaságpolitika folytatására von szükség, ujabb üzemek letelepítése es a meglévők fejlesztése utján. Az új szabályozók hatáséra várhatóan mérséklődik^ a foglalkoztatás növekedésiének üteme. Az irányváltozás lassú és fokozatos lesz, Társadalmi hatását azonban igy is folyamatosan vizsgálni kell, mert a vidéki foglalkoztatási célkitűzéseink üteméi', lassítja* Az ipari foglalkoztatás gyorsütemű növekedését a beruházások mellett elősegítette a megye vállalatainak munkaerőkereslete is

c A vállalati munkaerőgazdálkodást' megyénkben a létszám növelésére irányuló erőteljes törekvés jellemezte

e A gazdálkodó egységek a felesleges létszámot nem bocsájtották el, még azoknak a vállalatoknak a létszáma is emelkedett, ahol a termelés vissza'esett,. Ily módon jelentős munkát erőtartalékkal rendelkezünk, A' vállalati munkaerőgasdálkodás hiár^osságainak következménye, hogy nőtt a munkaerőhiány és emelkedett a fluktuáci:. A foglalkoztatottak számának cserélődése az átlagos létszám 40 %-át tette ki, egyes üzemekben a.60 %-os arányt is elégte.