MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970
22. ő. e. 1970. szeptember 21. (58-146. o.) - 1. A megyei pártértekezlet beszámolójának megvitatása. Jelentés: 60-127
- 59 *w»iadták- as i96£. évi snintot, aa ipariban és az építőiparban általánossá vált B 44 -órás munkahét, javult az egészségügyi, a kulturális és a kommunális ellátás. Legfontosabb terveinket tehát túlteljesitettük. A foglalkoztatottak száma -a mezőgazdasági aktiv keresők nagyaránya csökkenése miatt- csak kis mértékben emelkedett. Ágazati és területi megoszlásuk azonban a tervezettnél kedvezőbben változott. Az ipari keresők aránya 15-ről 22 százalékra emelkedett, a mezőgazdasági keresők aránya 53-ról - a tervezettnél valamivel gyorsabban - 42 százalékra csökkent. .Az iparban dolgozók átlagkeresete 18-20 százalékkal, az építőiparban dolgozóké 27-29 százalékkal nőtt. Az átlagkeresetek 8-10 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál. S különbség egy része az ipar szerkezeti sajátosságaiból adódik. Az átlagbérek emelésére tett erőfeszítéseinket több nagyvállalat és főhatóság támogatta, de találkoztunk meg nem értéssel is. Ezért párt- és szakszervezeti szerveinknek föl kell lépniük minden olyan intézkedéssel szemben, amely indokolatlanul csökkenti vagy a gazdasági lehetőségeknél lassúbb mértékben növeli a béreket. Pártszervezeteink és kommunistáink fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a bérek emeléséért folytatott törekvéseket az eddigieknél jobban kapcsolják össze a termelékenység, a hatékonyság fokozásával. Nem szabad teret engedni a jogtalan, a munka nélküli jövedelem növelésének és az egyenlősdinek. A parasztság jövedelme a munkás és alkalmazotti rétegénél gyorsabban emelkedett. Az egy dolgozó tag közösből származó jövedelmének 40 százalékos növekedésével a parasztság jövedelme összességében megközelítette a munkásokét és az alkalmazottakét. Azonban nagy a differenciálódás: a tsz-tagok 25 százalékának közösből származó évi jövedelme meghaladja a 20 000,.40 százalékának a jövedelme viszont nem éri el a 6000 forintot, A IX. kongresszus óta 40-45 százalékkal nőtt a szociális, társadalmi juttatások összege. Különösen számottevő az előrelépés a parasztság nyugdíjellátásában és orvosi, kórházi kezelésének javításában. Mindezek ellenére vannak még szocié-lis gondjaink. Igen nehéz a régi nyugdijasok, a termelőszövetkezeti járadékosok helyzete. A dolgozók jövedelme a családok nagyságától függően ingadozik.