MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. január 27. (2-75. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22

8 Az anyagból azt lehet megállapítani, hogy 1969-ben a fő ágazatokat illetően fejlődésünk egyenletes volt, sőt néhány területen kimagasló eredmények születtek. Így intenziv fejlődő, párt, társadalmi, gazdasági élet vesz körül bennünket, annak aktiv részesei vagyunk. Fejlődésünket nem a hirtelen kiugrások és visszaesések, hanem az egyenletesség jellemzi. A Somogy megyei dolgozók, munkások, vezetők, párttagok, a pártszervezetek, az állami szervek többségére elmondható, hogy eredményesen dolgoztak, jó munkát végeztek 1969-hen, Az előterjesztésről el lehet mondani, hogy valósághűen igyekszik értékelni a somogyi helyzetet, nem esik szélsőségekbe. Szembe mer nézni a problémákkal egy ilyen megyét összesitŐ jelentésben is. Nem kerüli ki azokat, ha nem is részletezi, de jelzi a jót is, a rosszat is, rámutat a tennivalókra. Mindezek segitséget nyújtanak pártszervezeteinknek, a dolgozóknak ahhoz, hogy 1970ben a Központi Bizottság határozatának szellemében, a mi sajátos viszonyainknak megfelelően végezzük a munkánkat. Magaa a határozati javaslat alkotó módon igyekszik meghatározni a főbb intézkedéseket. Ugy Ítélem meg, ha pártszervezeteink, pártbizottságaink - mindenki, akit érdekel - megtárgyalják a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság határozatából, a városi- járási pártbizottságok állásfoglalásaiból adódó feladatokat a pártszervezetekben és egyéb fórumbkon, ezzel elősegítjük legfőbb célkitűzéseink, a szocialista társadalmi fejlődés meggyorsítását Somogy megyében, A gazdasági reformot ugy tekintsük - nem én találtam ki -többször hangsúlyozták már vezető elvtársaink , a Központi Bizottság is -, hogy a legfontosabb célja a szocialista társadalom építése. Ennek a célnak eszköze a^gazdasági mechanizmus, mellyel a szocialista társadalomban rejlő lehetőségeket jobban kihasználhatjuk, a szocialista társadalom fejlődését meggyorsithatjuk. Két év telt el a reform óta. Egyértelműen leszögezte a Központi Bizottság - melyet mi is, gyakorlati emberek igazolhatunk -, a reform alapelvei, célkitűzései helyesek, azok alkalmazhatók a gyakorlati életben. A mechanizmus bevezetésekor számoltunk azzal, hogy az egycsapásra nem fog megvalósulni. Már 1968-ban, mikor a reformot beindítottuk, a Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy nézetük szerint kibontakozásához lo-15 évre lesz szükség. Most még kezdeti stádiumban vagyunk, de már megállapitható, hogy ez nem egy elvont dogmás tétel. Itt jegyezném mindjárt meg, hogy igaza van Nagy Lajos elvtársnak abban, hogy a mechanizmus alapelveit nem szabad minden "szélfuvallatra" változtatni. Azonban dogmaként sem szabad kezelni. Ha valahol a munka során feszültség keletkezik, a kibontakozást akadályozza, ott változtatni kell menet közben. A marxizmus-leninizmusnak és a mi politikánknak az a lényege, hogy igazodik az élethez, az élet által fölvetett problémákhoz, azokat megválaszolja, nem kerüli ki. A reform egyértelműen beváltnak mondható - a munkások és parasztok többségének is ez a véleménye. A párt számolt azzal, hogy a mechanizmus reformja nem jelent egyik napról a másikra minden bajra orvosságot. Látnunk kell, ha "kitekintünk a világba" - Timár Mátyás nemrég megjelent könyvére gondolok, melyben elhelyezi Magyarországot a glóbuszon hogy egy közepesen fejlett ország vagyunk.