MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1970

20. ő. e. 1970. március 2. (76-133. o.) - 1. A pártszervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatai a IX. kongresszus határozatai tükrében. Jelentés: 78-94 - Szóbeli kiegészítés: 95-101

A. bérgazdálkodásban igaz, hogy átlagbérszinvonalról beszélünk, igy a legrosszabb és a legjobb dolgozók között nagyon minimális eltérés van a bérekben. Társadalompolitikai kérdés az üzemi-szövetkezeti demokráciának a kérdése. Előttem Róna elvtárs ugy fogalmazott, hogy nem kell nekünk új módszereket keresni e tekintetben. Tényleg nem elvtársak. De egyet nagyon határozottan tudomásul kell venni: a tsz—ékben a tagok tulajdonosi jogát, és nagyon komolyan kell venni az ipari üzemekben is a tiéd az üzem, magadnak épited elvet. Ha mi az üzemi és a szövetkezeti demokráciával helyesen élünk, akkor olyan szellemi és fizikai erőket szabadítunk föl, amelyek igen jelentős tartalékokat képeznek az előrehaladásunkban. Központi Bizottságunk novemberi ülésén megállapította, hogy egyes üzemekben - de mondhatjuk nyugodtan, tsz-ekben is - a dolgozók jobban tisztában vannak az országos politikával, mint a saját üzemük gondjaival, bajaival. Sajnos ez a megállapítás megyénk jónéhány termelő ipari és mezőgazdasági üzemére is elmondható, A.z anyag is megállapítja, hogy a nyereségrészesedés felosztási rendszerének változásával szinte értetlenül álltunk a munkásoknak itt kifejtett véleményével szemben. Az én véleményem az, hogy tartalmában nem egészen elitélendő a hármas kategóriájú nyereségrészesedési felosztási rendszer. Pormájában igen. Az elmúlt nyereségrészesedési rendszerben volt egy cél kitűzve. Év végén számoltunk el a vezető elvtársakkal, hogy milyen munkát végeztek. A.z általános fölháborodás az országos vezető szerveket arra kény szeritette, hogy megváltoztassák ezt a rendszert. Szerintem most a célt nem ilyen világosan vázolja föl az uj nyereségelosztás. Az ipari üzemekben és egyéb helyeken most béresitették ennek a nyereségnek egy részét, A.z történt, hogy az igazgató elvtársaknál, de a kettes kategóriában is általános bérrendezést hajtottak végre és 5ooloo forinttal emelték meg a fizetésüket anélkül, hogy ezt függővé tennék az év végi eredménytől. Ezzel is lehetett volna nekünk agitálni. Lehetett volna ebben a kérdésben a dolgozóknak és a vezetőknek a bérarányával érvelni, l/ehetett volna agitálni azzal is, hogy kinek van a nyereség kialakításában nagyobb része, A.z üzemi és a szövetkezeti demokráciához tartozik még az informáltság. Mondjuk meg őszintén, hogy sok üzemben és tsz-ben a mérleg- és a zárszámadó közgyűlések alkalmával tényként állítják oda a rossz vagy jó gazdálkodást a dolgozók elé. Van olyan üzemünk, ahol az elkezdett beruházása több tíz mifióval meghaladja az elképzelést. A.z üzem elég nehéz pénzügyi helyzetbe került, A dolgozók széles tömege - meg vagyok győződve - ennek nincs tudatában. Márpedig probléma van, baj van az üzemben. Hogy hogyan akarjuk megjavítani, a dolgozók erről nem tudnak. Az üzemi- szövetkezeti demokráciához tartozik, hogy ismerjék a dolgozók azokat a célokat, feladatokat, amelyek az éves tervekben előttük állnak, mert enélkül a legoptimálisabban gépesített üzem sem tud eredményt elérni, E területen külön határozatokra nincs szükség, mert már van ilyen, A.z illetékeseknek arra kell törekedniük, hogy pártszervezeteinkkel együttműködve minél jelentősebb eredményeket érjünk el e két területen.