MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62
13 Ugy Ítélem meg; én is, a végrehajtó bizottság is - gondolom, hogy éhben köztünk és a pártbizottság között nem lesz ellentét -, hogy jó úton járunk és elmondhatjuk, hogy évről évre több azon értelmiségi emberek száma, akikre bizton számithatunk. Az értelmiség között végzett politikai, kulturális és egyéb társadalmi tevékenységünk az iiSSíüP szövetségi politikájának a szerves része. Az értelmiségnek nincsenek érdekellentétei a szocialista társadalmi rendszerrel. Az ő céljuk éppen úgy megfelel a szocializmusé lényegének, mint a munkásoké, termelőszövetkezeti parasztoké. Hogyan alkalmaztuk mi ezt a politikát? Ugy Ítéljük meg, hogy elvi alapon állunk és dolgozunk, A másik ilyen jellemző dolog, hogy elvi alapon türelmesek vagyunk. Türelmeseknek kell 1ormunk magunkkal szemben is, és türelmesnek kell lenni az értelmiséggel is. Sokszor elmondtuk, hogy értelmiségi emberek nélkül nem lehet egy magasabbrendü társadalmat felépiteni, már pedig a szocialista társadalom minden eddig ismert társadalomnál magasabbrendü. Elsődleges cél a munkásosztály vezető szerep;.; erősitése, kulturális, politikai színvonalának növelése. Magának a munkásosztálynak is nagyon nagy átalakuláson kell keresztül menni a hatalom megszerzésétől a szocialista társadalom teljes felépítéséig, vele együtt az értelmiségnek is. Nemcsak az értelmiségi, a munkás és paraszt ember is nagyon sok dologban kötődik a múlthoz, de jobban a jelenhez. Tehát ön-önmagát kell a munkásnak, a parasztnak, értelmiségnek olyan állapotba hozni, hogy képes legyen a magasabbrendü társadalmi rendet felépíteni és benne méltó helyet tudjon teremteni magának is, A munkásosztály pártjának politikáját a hatalom megszerzése után nehezítette az a körülmény, hogy a munkásosztálynak nem volt saját értelmisége, inig a polgárságnak, burzsoáziának volt. íviivel nem volt értelmisége a munkásosztálynak, ezért különböző nézetek kaptak lábra. Egyfelől túlbecsülték, majd lebecsülték az értelmiség szerepét és átmeneti eszköznek tekintették. A hiba akkor adódott, amikor ezt az eszköz szerepet egyikmásik helyen komolyan gondolták. Eszközül, őszintétlenül senki sem akarja magát feláldozni. Szeretném megjegyezni elvtársak, hogy az értelmiségnek is„ vannak forradalmi hagyományai évszázadokra visszamenően. Ok sem számkivetett társaság. Az értelmiség legjobbjai - tessék vissza bekinteni - bizony odaálltak az ügy mellé és nem kímélték magukat, Héhány gondolatot megjegyeznék arra vonatkozóan, hogy hogyan értelmezzük a türelmességet az előbb elmondott elvi politika alapján. Véleményem szerint kedves elvtársak a türelmet és a
