MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 1. A központi bizottság 1968. december 4-i ülése: a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. Az új gazdaságirányítási rendszer egy éves tapasztalatai, az 1969. évi feladatok a központi bizottság 1968. december 4-i határozata alapján. Beszámoló: 7-28

Szigeti István elvtárs "beszámolóba a második napirendhez

' Tisztelt Pártbizottsági Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága 1968. december A—én tárgyalta a gazdasági fejlődés, az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetése során szerzett egy éves tapasztalatokat és meghatározta az 1969» évi gazdálkodás fő irányait. Az országgyűlés néhány héttel ezelőtt az 1969. évi költségvetés napirendjeként beható vita alapján szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Nincs mód arra, hogy e beszámoló keretében részletesen foglalkozzunk vezető párt és állami szervünk részéről tett megállapításokkal, következtetésekkel, ezért csak a Központi Bizottság néhány fontosabb megállapításaira utalunk. Egyébként is, ezeket az anyagokat párttagságunk, közvéleményünk, a hírközlő eszközök utján, vagy más módon már megismerhette, illetve gondoskodnunk kell arról, hogy pártnapokon, párttaggyuléseken megismerhesse, A Központi Bizottság legfontosabb elvi és politikai megállapításai a következők voltak: A népgazdaság 1968-ban alapjában a III, ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok irányába fejlődött. Az uj irányítási rendszerre való áttérés a párt és állami határozatoknak megfelelően történt. Mai gazdaságirányítási rendszerünk működőképesnek bizonyult, alkalmas eszköznek mutatkozik a központilag elhatározott gazdaságpolitikai céloh megvalósítására, a helyi öntevékenység fokozására, a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztésére. Az uj mechanizmus bevezetése aktiv hatást gyakorolt a gazdasági életre, uj feladatokat rótt a gazdasági vezetőkre és a vállalati kollektívákra és még nagyobb követelményt állított fel számunkra. Az év első hónapjait az átállás sajátos körülményei, a vállalatok és az állam közötti uj kapcsolatok kialakítása, a felkészülés, az uj gazdálkodási szabályozókhoz való vállalati alkalmazkodás jellemezték. Ezt követően az uj mechanizmus ösztönző elemei, a szabályozó eszközök fokozatosan kezdték éreztetni hatásukat, amelyek eredményeként erősödött a vállalatok gazdasági aktivitása. A gazdasági élet folyamatossá-