MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62
a műszaki és a közgazdász érteliaiségiek közötti szervezettséget. Az emiitett szervezeti keretek alkalmasak arra, hogy eljussunk az értelmiség minden rétegéhez és növelni tudjuk politikai aktivitásukat. Megyénk értelmisége ideológiai szempontbó l he te rogén. Eszmei fej1 öclésük a Táp veto"'tende"nciaja a szocialista ideológia uralkodóvá válása. Növekvő számban és arányban vesznek részt a pártoktatás káderképző tanfolyamain, egyre többen végeznek rendszeres propo ganda - és tömegpolitikai munkát. A marxizmus-leninizmus esti egyetemet eddig 720-an végezték el. jelenleg 320-an tanulnak ott. A megye propagandistáinak 27,7 százaléka értelmiségi. Az értelmiség körében - az egészében véve pozitiv irányú fejlődés mellett - a szocialista ideológiával ellentétes ee«mei áramlatok is érvényesülnek:. Az eszmei fejlődés sajátos vonásai az ideológiai élet néhány területe alapján; Többségük szemlélete a társadalmi tulajdon igenlése irányában fejlődik, Egyre szűkebb területre korlátozódik, bár még mindig jelentős számú értelmiségire jellemző a magántulajdonosi szemlélet és a kispolgári gondolkodás. Ennek tipikus megnyilvánulásai a jelzett anyagiasság, kapzsisak, önzés, karrierizmus, a szubjektivizmus stb, A jövőben is következetes küzdelmet kell folytatni a magántulajdonosi szemlélet és a kispolgári gondolkodás ellen. Nagy részük a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus talaján áll. A burzsoá nacionalizmus és a sovinizmus egyre tálajtalanabbá válik az értelmiség között, ennek ellenére egyes értelmiségi rétegekben élnek ezek a tendenciák. Ez a nyugatimádatban, az irredentizmusban, a szovjetellenességben, a nemzeti gőgben nyilvánul meg. Mindezek a feszült nemzetközi helyzetben jelentkeznek élesebben és okoznak fokozott veszélyt. A szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus elmélyítésére irányuló nevelőmunka hatékonyságának növelésével fokozhatjuk a n .cionalizmus és a sovinizmus elleni harcot. A tudományos világnézet egyre nagyobb tért hódit az értelmiség körében. Ez a tendencia azonban nem feledtetheti maglévő gondjainkat. Akadnak szép számmal idealista vagy vallásos világné zetü értelmiségiek. Az utóbbiak nem kevesen vannak a pedagógusok között is. Egyik állandó és n^-rn elhanyagolható feladat a modern tudományok eredményeire épülő tudományos világnézet terjesztése. Az értelmiség egy része érdeklődik az irodalom és a művészet kérdései iránt, többségük helyesli azt a kultúrpolitikai elvet és gyakorlatot f mely szerint támogatásban részesitjük a nagy tömegekhez szőlő szocialista alkotásokat; helyet adunk azoknak a politikailag és szakmailag nem ellenséges törekvéseknek is, amelyek csak szűk szakmai réteghez szólnak; elutasitjuk és kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista, a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat, Elszi-