MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62
- 9 tükrözi azt az osztályrétegeződési folyamatot, mely hazánkban végbement, A szakmai különbségek formálódása mellett az értelmiségi rétegek eltérő sajátosságai csökkenő tendenciát mutatnak megyénkben. A jelentősebb értelmiségi rétegek helyzetének főbb sajátosságai a következőkben foglalhatók össze: A jaűszaki érteimiséi-; Többségük a szocialista társadalom építésének időszakában szerezte meg diplomáját, fiz az értelmiségi réteg tükrözi legjobban azt az osztályrétegeződési folyamatot, amely a felszabadulás óta hazánkban végbement. Számuk állandóan növekszik. Az új üzemek telepítése még gyorsabb számszerű fejlődést követel. Általában megtalálták helyüket az üzem életében, képzettségüknek megfelelő munkakörben tevékenykednek. Többségük szakmai továbbképzésre forditja szabadidejét. Kisebb részük vállal az tálagosnál nagyobb részt munkaidőn túl a politikai, társadalmi feladatok megoldásából. Ezek segitik a fcözségpolitikai feladatok megvalósítását, készitik el a kommunális létesítmények terveit. A műszaki értelmiség többsége Siófokon például elzárkózik, közömbösségét mondva csinált elfoglaltsággal palástolja és egyoldalú szakmai érdeklődésbe temetkezik. Az üzemi pártszervezetek többsége még nem ismerte föl, hogy a párt gazdasági szervező, ellenőrző, irányító munkájában hogyan támaszkodhat a műszaki értelmiségre, hogyan használhatja föl annak fölismeréseit, elemzéseit a helyzet értékelésében és a feladatok meghatázásában. Közülük sokan felvetették, hogy szükséges lenne a nérnökök mellé segéderőt beállítani, mert túlságosan sok adminisztrációs munka terheli őket. A műszaki értelmiségnek módjában van bő és szerteágazó műszaki tájékoztató és propagandaanyag Birtokába jutni. A nyugati szakmai tájékozódásra való törekvés intenzivebb körükben, finnek tudható be, hogy többségük nyugati nyelvek tanulására törekszik. Anyagi ösztönzésük mellett nagyobb szerepet kellene szánni az erkölcsi elismerésnek, mv-rt az növeli a kezdeményező készségüket. Legnagyobb elismerésnek azt tartják, ha a vállalati közvélemény megfelelő fontosságot tulajdonit a műszaki munkának. A társadalmi megbecsülésnek is fontos kifejezője, hogy közülük hány kerül fontos gazdasági, politikai funkcióba. Növelni kell körükben a párttagok arányát, különösen a fiatal mérnökök és technikusok, között kell fokozni a pártépitési munkát. Különös gondot kell fordítani a fiatalok anyagi és szociális problémáira. Az általuk igényelt műszaki klub és a MfiTfiSZ munkájának beindítását támogatni kell. Az agrárértelmiség társadalmi szerepében és azámszerüségében jelentős fejlődésén ment keresztül, jóllehet napjainkban megyénk mezőgazdasága 700-zal több szakembert igényelne* Alkotó munkájuk nélkül elképzelhetetlenek a mezőgazdasági nagyüzemek, fizért nem érthető, hogy egyes járásokban - pl. Barcs - számuk elenyészően alacsony, ifibben része van annak is, hogy sok helyen még idegenkednek tőlük, eltartottoknak bélyegzik, ás meglehetősen fagyos légkörrel veszik körül őket.
