MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

19. ő. e. 1969. október 17. (78-151. o.) - 1. A megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzetének további javítása a megyei pártbizottság 1967. október 6-i határozata alapján. Jelentés: 79-104 - Határozat: 118-122

Készült

: 16© pl.-ben, ay 154 /1969. A% A Magyar Sz

ocialista Munkáspárt Somopy megjyei Bizottsága 19

69. o

któber 17-i határozata "

A megyében d

olgozó munkások élet- és munkakö

rülményeinek, Szociális és kulturális helyzetének további .jav it ásár 61" A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága megtárgyalta a megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei javitására 1967 október 6-án hozott határozata végrehajtását, A pártbizottság megállapítja, hogy az elmúlt tét évben a munkásosztály életkörülményei javultak. Ennek ellenére a határozat célkitűzéseinek végrehajtása nem minden területen volt következetes. Az eredmények mellett újabb ellentmondások is keletkeztek. Az 1967. október 6-i határozat hosszabb távra szabta meg a feladatokat. A pártsaerveknek, a párt-aiapszervezeteknek, valamint a gazdasági és az állami életben dolgozó kommunistáknak továbbra is a határozat végrehajtásán kell dolgozniuk. A végrehajtás következetlensége és a jelentkező újabb feszültségek felszámolása az alábbi feladatok megoldását teszi szükségessé: 1./ Továbbra is törekedni kell a megye iparának gyors - intenziv módon való - fejlesztésére. A foglalkoztatás területi aránytalanságainak csökkentése érdekében egyes területek és körzetek /barcsi

? marcali, tabi/ gyorsabb ütemű iparosítására vsn szükség. 2./ Megyénkben az iparfejlesztési célkitűzések megvalósításának legfontosabb feltétele, hogy a munka termelékenysége emelkedjen. A vállalatok vezetői tekintsék fontos feladatuknak a termelékenység növekedését biztositó feltételek megteremtését. Különösen: - a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló anyagi eszközök öedékonyabb felhasználása; - az újítómozgalom jobb szervezéssel és anyagi ösztönzéssel történő szélesitése; - az ösutönző bérezési formák kialakítása, a differenciált bérezés alkalmazása, a bérgazdálkodás vállalaton belüli decentralizálása; - az üzemen belüli szervezettség fokozása, a munkafegyelem szilárdítása;